Zsidó reálgimnázium, Debrecen, 1930

8 érzett megelégedést nem ronthatta le a hivatalos orthodox tényezőknek iskolánkkal szemben tanúsított elzárkózása és némely zsidóellenes lapoknak és egyesületeknek gyűlölködő támadása sem, mert az előbbieknek szembeszegezhettük azt a nagy történeti tanúságot, hogy a zsidóság iskoláival áll vagy bukik, az utóbbiaknak pedig nyugodt önérzettel felelhettük, hogy az emancipáció által politikailag, a recepció által felekezetileg teljes jogú zsidóságnak, mint más felekezeteknek, nemcsak joga, de kötelessége is gondoskodni az elemi oktatás mellett a középfokúról is. Sok és nehéz kérdést kellett elintézni, mielőtt a zsidó gimnázium megkezdhette működését és főleg a tanári kar szervezése és az iskolahely megállapítása kívántak nagy körültekintést és meggondolást. Augusztus 1-én, amikor már 34 tanuló jelentkezett felvételre az I. osztályba, a felügyelő bizottság meghívta az intézet első tanárául Fenyvesi Andort, a debreceni fiú kereskedelmi iskolának math.-fizika szakos tanárát és a következő iskolai évre meghívottnak tekintette dr. Gonda Józsefet, a makói állami gimnáziumnak tört.-földrajz szakos tanárát. Állandó épület hiányában az I. osztályt az elemi iskola egyik földszinti termében kellett elhelyezni, nem valami kedvező körülmények között, igazgatói irodául és tanári szobául ugyanezen épületben egy igénytelen kis szoba szolgált. Végre szeptember 4-en megnyitották ünnepélyesen az első iskolai évet. Istentisztelet után a hitközségi tanácsterem zsúfolásig megtelt és dr. Fejér Ferenc hitközségi elnök lendületes szónoklatban hívta fel a figyelmet a „csendes, szerény, de fontos és jelentőségteljes" ünnepre. Hálás szavakkal emlékezett meg Ady Lajos tankerületi kir. főigazgatóról és Sándor Pál akkori nemzetgyűlési képviselőről, akiknek jóakaratú pártfogása tette elsősorban lehetővé a zsidó gimnázium engedélyezését. Pár szóval visszapillantást vetett az iskolaalapítás körülményeire, majd megszabta a gimnázium kulturális szerepének kettős jellegét a hazafias és vallásos nevelés terén. Végül a fiúkhoz szólott, akiket vallásosságra, hazafiságra, szorgalomra buzdított, hogy emberek legyenek, „akik nem azért élnek — úgymond—, hogy egyik a másiknak ártalmára legyen, hanem abban találják örömüket, ha egymásnak segítségére lehetnek". Miután megnyitotta a zsidó gimnáziumot „Isten dicsőségére, magyar hazánk és zsidó hitünk üdvére", következett dr. Kardos Albert igazgató megnyitója, aki hatásos beszédben hangoztatta, hogy az új iskola szelleme kettős forrásból fog táplálkozni: a bibliából s a magyar történelemből és irodalomból. Találó példázatban hozta fel, hogy a különböző felekezeti iskolák is létrehozhatják az egységes magyarságot, amint láthatjuk az erdő különálló fatörzseinél, amelyeknek lombjai a magasban összefonódnak s ha szélvész támad, együtt védik egymást és az alattuk levő édes anyaföldet. Maga a tanítás szept. 5-én megkezdődött 49 beírt tanulóval.