Zsidó reálgimnázium, Debrecen, 1928

47 hasonlatot, mert hiszen a hasonlat tarka képeibe burkolva a valóságot mondtam. A nagy hullámzó elem a legnagyobb tenger, az élet tengere. Az első nyolc éves pályát megtett hajó a mi „alma mater"-ünk, a mi szeretett iskolánk, a debreceni zsidó reálgimnázium. A hajósnépböl kiváló búcsúzó csapat mi vagyunk, a búcsúzó VIII. osztály 45 tanulója, akik ebben az iskolában ismertük meg az élettel való küzdelem fegyvereit és itt kaptuk az élet támadásaival szemben a legbiztosabb pajzsot, a tudomány pajzsát. És most révbe jutva távozni akarunk. De mielőtt eltávoznánk az alma mater falai közzül, mielőtt itthagynók napsugaras diákpályánkat, mint a tengerészek a hajó árbocára, mi is kitűzzük a zászlót a hála, a szeretet érzésével, hogy büszkén lobogjon, buzdítson a munkára és diadalt hirdessen. E zászló a VIII. osztály hálájának és ragaszkodásának örök jelképe. Ez év elején még csak az iskola barátai által felvetett gondolatban élt e zászló, de most a VIII. osztálynak örök hálájából és abból fakadó áldozatkészségéből megtestesítve itt áll előttünk. Hálás köszönettel adózom a VIII. osztály és az egész intézet nevében dr. Szántó Sámuel vezérigazgató úrnak, aki a zászló gondolatának első úttörője is volt és nemes szívű adományával alapját is megvetette. De mielőtt a zászlót átadnók, hadd fejezzem ki a VIII. osztály nevében szívünk, lelkünk legmelegebb érzését, a hála érzését. Mint ahogyan a matrózok elbúcsúznak a régi hajótól, kapitányuktól, tisztjeiktől, bajtársaiktól, hadd búcsúzzunk el mi is a mi iskolánktól, szeretett igazgató urunktól, tanár urainktól és tanuló társainktól. Mindenekelőtt hála és köszönet a debreceni zsidó hitközségnek, mely a debreceni zsidó reálgimnáziumot megteremtette, fentartja és nekünk tanulási lehetőséget adott azokban az időkben is, amikor ezt másutt megtalálni nekünk nehéz vagy lehetetlen volt. Örök hála, szeretet s legnagyobb köszönet a mi hajónk ősz parancsnokának, a mi mesterünknek, dr. Kardos Albert igazgató úrnak, aki 8 éven át oktatott bennünket s vasakarattal, törhetetlen munkaerővel, nagyszerű tudással irányította és szervezte iskolánk építését és fejlődését és végül az első érettségivel tető alá hozását. Hasonló szeretettel tolmácsolom ragaszkodásunkat és tiszteletünket a mi tisztelt tanárainknak, akik bennünket 8 éven át oktattak és neveltek a legfáradságosabb munkával, hogy derék, becsületes emberekké váljunk az életben. Kedves tanuló társaim! Ti hozzátok szólok most. Nektek adjuk át ezt a zászlót, amelyet eddig láthatatlanul mi hordtunk. Ez a zászló szimbolizálja a mi iskolánkat, ennek szellemét s céljait. A mi iskolánk zsidó iskola és magyar gimnázium, e kettős szellem árad belőle s e kettős szellemnek, a vallásos és hazafias szellemnek hű őrzője. Ezeket szimbolizálja zászlónkon a két kőtábla, másik oldalon pedig a magyar címer. Mit hirdet vájjon nekünk az a héber felírás, melynek az a jelentése, hogy az Úr