Állami főreáliskola, Debrecen, 1943

4 mindenkor szívesen fognak emlékezni. Mint tanár és ember, mint hazafi és barát egyaránt kiváló volt, a helyet, hová a Gondviselés állította, mindig betöltötte, kötelességét pontosan és lelkiismeretesen teljesítette. Állta a vártát hűséggel a harcmezőn, dolgozott derekasan a tanári pályán is. A jól végzett munka után boldog megelégedéssel töltse el a nyugalom éveit. Mi mindig szeretettel gondolunk Reá. I. Iskolánk nevéről. Az 1922. tanévtől régi, egyszerű nevünk megváltozott, iskolánkat Fazekas Mihályról „Debreceni állami Fazekas Mihály főreáliskolá"-nak nevezték el. Ma ,,Debreceni állami Fazekas Mihály-gimnázium" a neve. Fazekas Mihály (született Debrecenben 1766, meghalt 1828) Csokonai kortársa és barátja volt. Ifjúságát katonáskodásban töltötte külföldön, s mikor 1796-ban, harmincéves korában hazatért főhadnagyi ranggal, verselget és a növények tudományos megfigyelésének szenteli életét. A természettudományok művelése hagyomány volt akkor Debrecenben ; Földi János, a híres orvos és író serkentő hatása alól Fazekas sem tudott szabadulni s a korán elhúnyt Földi félbeszakadt munkáját folytatja, mikor megírja Diószegi Sámuellel az első rendszeres növénytant. A magyar botanikának ez a könyv az alapvetője ; nagy érdeme : a növények pompás magyar elnevezésén kívül Linné rendszerének átvételében áll. Hogy iskolánkat Fazekas Mihályról nevezték el, annak igen sok oka van : Fazekas Mihály Debrecenben született, élt és halt meg; Ludas Matyi-ja máig is kedves olvasmánya műveltnek és kevésbbé műveltnek egyaránt. Elévülhetetlen érdemei vannak a magyar növénytan terén. Az sem maradhat figyelmen kívül, hogy Fazekas Mihály mint vitéz katona, mint egyházának hű fia, mint városának hasznos polgára, általában mint a XVIII. század tiszta felvilágosodásától áthatott nemesjellemű ember, erkölcsi példaképül szolgál annak az iskolának, amelyet nevével díszít. II. Iskolánk múltja. A debreceni állami főreáliskola 1873. november 3-án nyílt meg egyszerre négy osztállyal, mint debreceni városi reáliskola, Debrecen sz. kir. város közönségének áldozatkészségéből. A dologi és személyi kiadásokat maga a nemes város vállalta. Bőkezűen gondoskodott a tanárok fizetéséről, s oly fizetést adott, aminőt akkor csak a kormány és a főváros fizetett a maga iskoláiban. Első ideiglenes elhelyezése a református főiskola roppant épületének egy kis szögletében történt. 1875. évben megnyílt az ötödik osztály is. Mivel azonban az 1875-i min. rendelet rendelkezései a főreáliskolákat nagyon költségesekké tették, a város a reáliskola további fejlesztésébe a maga erején nem merészelt belemenni. A reáliskola így 1889-ig ötosztályú maradt. 1886-ban a főiskolából is kiszorult a IV. és V. osztály, az igazgatói és könyvtéri helyiséggel a Vecsey-házban nyert elhelyezést. 1885-ben tétettek meg az első lépesek a váras részéről, hogy a reáliskola állami kezelésbe vétessék. Azonban még hat esztendőnek kellett lefolynia, amíg az államosítás megtörtént. Az 1889—90. tanévben megnyílik a VI. osztály is, melynek terhét a tanári kar egy évre minden díjazás nélkül magára vállalta. 1891. április havában jön létre a vallás- és közoktatásügyi minisztérium és a város között a végleges megállapodás az államosításra nézve, Az 1891—92. iskolai évben megnyílik a VII. osztály s a reáliskola átköltözik a mai kir. Tábla helyén lévő Korona-vendéglő iskolává átalakított rozzant helyiségeibe. 1893, nyarán vonult be az állami főreáliskola a jelenlegi épületébe. Az épület a nyári szünetben megújult. A Miniszter úr olyan tekintélyes összeget utalt ki a tatarozásra, hogy intézetünkben megteremtődött az a keret, amelyben tanár és tanítvány, szülő és vendég jól érezheti magát, s amely-