Állami főreáliskola, Debrecen, 1940

Dr. Riedl Frigyes tanítása Csokonai Vitéz Mihályról. (Egyetemi előadása után.) II. rész. Leghíresebb műve Csokonainak : a Dorottya, irodalmunk legkiválóbb komikus eposzainak egyike. Csokonai nagyon szerette a komikus eposzokat, s nagy érdeklődéssel fordult kora híres ilyennemű irodalmi termékei felé. Egymásután fordítja le a híres parodisztikus eposzokat, ha nem is egészen, legalább belekezd fordításukba. Egyénisége, a kornak ízlése, az irodalmi hatások egyaránt a komikus eposzok felé irányították költőnk figyelmét. Nem volt költője a XVIII. századnak, kiben olyan erős érzék lett volna a komikus eposz iránt, mint Csokonaiban. Irodalmi hatások : eposzfordítások. Először lefordította a Homerosnak tulajdonított Béka-egérharcot, majd Tassoni: Secchia rapita-ját (Az elrablott veder-t), belekezdett Boileau : Pulpitus-a fordításába (e két utóbbi műből vette Erisnek szereplését), lefordította Pope-nak híres művét : Az elrablott hajfürt c. világirodalmi hírességű eposzát (ez a fordítás elveszett). Foglalkozott még Csokonai Zachariá Schnupftuch c. eposzával, keveset fordított is belőle. Szerette és utánozta Blumauer : Travestierte Aeneis c. művét, melynek versmértékét alkalmazta a Béka-egérharcban. Ehhez az irodalmi hatáshoz járulhatott egy másik indíték is. Vannak a román népeknél farsangi mulatságok, melyeken a vén leányok megtámadják Carnevalt. Erről olvashatott Csokonai és ez szintén a Dorottya alapjául szolgálhatott. A Dorottyának különben Csokonai életét tekintve két alapja van. 1. Somogyban hallott panaszokat, hogy rövid a farsang, nem lehet eleget táncolni. 2. A vén leány komikuma. Van neki egy költeménye, amely kiindulópontja volt Dorottyának : A Dorottya kínjai. A vén leány panaszairól szól ez a vers. Összegezve az irodalmi elemeket: adva volt a férfiak és nők harca, Eris alakja, a bosszú-eskü vés, a küzdelem végén az istenek döntése ; tapasztalati elemek : a férjhezmenni vágyó vén leány, a rövid farsang miatt panaszkodó fiatal leány, Széchenyi Ferenc főispán kaposvári bevonulása. A munkát 1798 végén és 1799 elején írta költőnk, többnyire Sárközy alispánéknál, egy részét azonban csököli Kiss Bálint barátjánál. Van-e a műnek célzatossága? Már az előszóban megmondja nekünk : ,,Az én szerzeményemnek interesszéje áll a nemzeti luxusnak és elkorcsosodásnak kigúnyolásában, s ifjairiknak és leányainknak csintalan, sőt sokszor pajzán mulatságaiknak megbüntetésében." De már előbb is szól