Állami főreáliskola, Debrecen, 1939

33 írás szépségét — hogy mindezt a fontos, a mai magyar életben különösen fontos teendőt úgy tudja elvégezni heti öt órában a magyar tanár, hogy e teendők közül egyik se szenvedjen a háttérbeszoríttatástól : az egyenesen a lehetetlenséggel határos. S hogy viszont nem egészen határos a lehetetlenséggel a dolgok olyan elrendezése, hogy nagyobb teret, több órát biztosítson egy nép a maga anyanyelve oktatásának, arra nem egy nagy művelt nép példája int bennünket. Magamnak már régóta kedves gondolatom az, hogy a magyar nyelv és irodalom Magyarországon nem volna szabad, hogy szelektáló, buktató tárgy legyen. Nem volna szabad előfordulnia annak, hogy legyen magyar fiú, akiben az iskola nem tudja felébreszteni a magyar közösségtudatot, az érdeklődést a magyar műveltségkincsek iránt, a szeretetet és megértést a magyar nyelv és a magyar irodalmi alkotás szépségei, kifejezőképessége, sajátos alkati törvényei, egyszóval minden iránt, ami magyar. Nos, egyelőre úgy vagyunk, hogy az óraszám szűk korlátai közt az érdeklődést, a figyelmet, a munkakedvet fel tudja kelteni az iskola — de a rögzítésre, az érdeklődési irány megszilárdítására, a felfedezett szépségek, értékek elraktároztatására nincs alkalom, nincs idő. Pedig a nemzeti tárgyak központi szerepe csak úgy válik a törvény papirosából valósággá, ha nem sajnáljuk az időt a magyar nyelvtől az iskolában, s ha minden tanulót már az órákon megtaníthatunk mindarra, amit a nemzeti önismeret, az elmélyedő magyarságtudomány a mai kor magyar gyermekétől megkövetelhet. Az I. félévi nevelési értekezleten Galántai István tanár beszámolót mondott a Budapesten rendezett táj- és népkutató tanfolyamon szerzett tapasztalatairól, majd az Általános Utasítások Nevelés c. fejezetének ismertetésére került a sor. Az igazgató a vallásos nevelést tárgyalta meg az értekezlet előtt s gyakorlatilag is szólott : néhány vonással a magyarszakos tanár munkájára mutatott rá. Petőfi Sándor családi és leíró költeményeiből választott bő szemelvényekből kiáradó vallásos, valláserkölcsi érzelmekre s erkölcsi tartalomra mutatott rá. Murányi Kálmán a hazafias, állampolgári és társadalmi nevelést jelentő nemzetnevelésről ; Galántai István az esztétikai, dr. Medveczky Károly az értelmi, s végül Szabó József a testi nevelésről értekezett. A II. félév nevelési értekezleten az Általános Utasítások Írásbeli dolgozatok c. fejezetét Kollwentz Rezső, az összefoglalásról szóló részeit dr. Papp István, a szemléltetésről, a tankönyvek szerepéről szóló fejezeteit P. Balogh Sándor tanár ismertette. 11. Testnevelés. Iskolánk nemcsak szellemileg képzett, hanem testileg is erős, egészséges, rugalmas, tettrekész ifjakat ad a hazának. Arra törekszünk, hogy fiaink testét ügyessé, kitartóvá, ellenállóvá tegyük, mert a mai nehéz, küzdelmes életben csakis ilyen edzett, munkabíró férfiakkal szerezhetjük vissza ősi jogainkat. Testnevelési óráinkat jó időben a szép tágas 2510 m

2 területű, fákkal és cserjékkel díszített, egészséges levegőjű udvarunkon tartottuk, téli időben pedig a 175-5 m

2 területü tornatermünkben edzettük és erősítettük tanulóinkat. Munkánk eredményéről évvégi tornaünnepélyünkön június 22-én adtunk számot. Gyönyörű napfényes időben nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében folyt le ünnepélyünk. Egyéni és társasgyakorlatok alakjában megmutatták fiaink tudásuk legjavát. A megjelent szülők és vendégek megelégedéssel tapasztalták, hogy gyermekeik testi nevelése helyes irányban halad. Az a harmonikus munka, Reáliskolai értesítő. 3