Állami főreáliskola, Debrecen, 1937

5 kodott : magvetése eredményes volt. Távozásával egy kedves kartárssal, egy derék jó tanárral lett szegényebb az intézet és a magyar tanári Rend. A Trianonban ránkszakadt nehéz magyar élet szólította Őt köteles szolgálati idejének végeztével nyugalomba — teljes munkabírással. Legyen a jól megérdemelt nyugalom Rá nézve Istentől áldott, mi tanártársai szeretettel és könnyes szemmel mondunk Neki Isten Hozzád-ot, újabb és régi s Őt szerető és tisztelő tanítványainak százai meg százai pedig soha el nem múló hálával emlékeznek Rá. Áthelyezés folytán távoztak intézetünkből: 1. Éltető Ődön r. tanár, 2. Dr. Fejes Andor r. tanár, 3. Dr. Madai Pál r. tanár, c. igazgató. Lovas Rezsővel egyidejűleg vált ki intézetünkből fiitető Ödön r. tanár, aki mint megbízott igazgató Pestszentlőrincre távozott. Még a Lovas Rezső kartárstól vett búcsú hatása alatt állottunk, szemünkben még ott ragyogott a búcsú könnye és már ismét búcsúznunk kellett. De most búcsúvételünket összekötöttük a boldog örvendezéssel és köszöntéssel, mert Éltető Ödön kartársunk igazgatói megbízatást kapott. De nagy volt a mi örvendezésünk azért is, mert Ő az akkor elmúlt tanév végén 25 éves tanári pályafutásra tekinthetett vissza. Az ünneplésre méltó évforduló, az igazgatói megbízatás az öröm könnyeit csalta szemünkbe, de ha az elválásra gondoltunk, szemünk könnybe lábadt. Meleg kartársi szeretettel köszöntöttük Őt, hiszen az Ő öröme, a mi örömünk is. Kettős ez az öröm : egy szépen megfutott és eredményekben gazdag 25 esztendős tanári pályára tekinthetett vissza, melynek határán ott volt a minisztérium kitüntetése, benne volt ebben a kitüntetésnek tekinthető igazgatói megbízatásban a két és fél évtizedre terjedő eredményes tanári működésnek a legmagasabb helynek méltó elismerése és jutalma. Ebből a derék tanári pályafutásából 14 évet töltött intézetünkben, férfikora legszebb idejét, tanári működésének alkotásokban és eredményekben leggazdagabb időszakát, melynek emlékét őrzik az intézet évkönyvei. A buzgó és lelkiismeretes tanár, a derék kartárs távozása fájdalmasan érintette az intézet ifjúságát is. Új állomáshelyére, melyet csakhamar a pestszenterzsébeti állomással cserélt fel, elkísérte kartársainak elismerése és szeretete és tanítványainak soha el nem múló hálája. Dr. Fejes Andor csaknem 10 évi működés után távozott a testületből. Tíz év nem nagy idő, de éppen elegendő ahhoz, hogy beírja nevét az intézet évkönyveibe és távozásával kiváltsa tanártársai s tanítványai szívéből az elválás fájdalmas érzését. Eltávozott kartársunk az itt eltöltött szolgálata idején nagy szakképzettséggel, erős munkabírásával, hivatali buzgalmával és magatartásával oszlopos tagja lett intézetünknek, így távozásával nagy veszteség érte iskolánkat. Erőskezű munkával, bevált és helyes módszerrel, kitartással dolgozó tanár volt, aki tanítványaitól is kitartó és következetes munkát kívánt. A szigorúnak minősített tanárok közé tartozott, de szigorúságát mindenkor szigorú tárgyilagossággal, megértéssel és szívjósággal gyakorolta. Mint kiváló tanár gyorsan vezetőtanár lett és az intézetünkhöz beosztott német-franciaszakos tanárjelöltek vezetőtanáraként is működött. Ezt a sikeres munkáját jutalmazta a Minisztérium azzal, hogy áthelyezte Őt a Tanárképzőintézethez : magasabb munkakört bízott rá. E kitüntetéshez jelentő áthelyezéshez melegen