Állami főreáliskola, Debrecen, 1936

7 Kálmán, Kovács Máté, dr. Tóth Lajos, Gyarmathi László, Masits Miklós, Misner Béla, Murányi Kálmán, Horváthy Dezső, Galántai István, Koháry Béla. a) Iskolánk volt tanárai közül tudományos munkásságukkal ós irodalmi működésükkel kitűnő érdemeket szereztek: 1. Kürschák József, matematikus, 1X85—86-ban tanított a debreceni főreáliskolában. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának ; a budapesti József Műegyetem volt rendes tanára. 2. Balassa József, a kiváló nyelvtudós, magyar nyelvész, 1892—1896-ig tanított iskolánkban. Debreceni tartózkodása idején jelent meg a következő nyelvészeti munkája : A szlavóniai magyarok és nyelvük (1892). Karze Darstellung des iingarisehen Lautsystems (1892). A magyar hangtan (1895). 3. Kardos Albert : 1892—1921-ig volt az iskolánk tanári karának kötelékében, 1912—1921-ig igazgató. Jeles irodalomtörténetíró, aki az Endrődi-féle „Magyar költészet" kincsesháza bevezető tanulmányait írta. Összefoglaló irodalomtörténete : ,,A magyar szépirodalom története a legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig" (1892). Sokat és behatóan foglalkozott XVI. századbeli irodalmunkkal. Ő írta meg legelőször Debrecen íróinak és irodalmának az életét. Nyelvészeti cikkeinek a száma százakra megy. 4. Hankiss János, a Tisza István Tudományegyetemen a francia nyelv rendes tanára rövid ideig tanárkodott iskolánkban. Rendkívül ügyes agitációival híveket, barátokat szerzett nemzetünknek és irodalmunknak a francia egyetemeken ; ő maga is keresi és ki is mutatja a magyarfrancia szellemi érintkezéseket, kapcsolatokat. A Debreceni Szemle szerkesztője. Rutinos műfordító. 5. Zivuska Jenő, a korán elhalt filozófus, a világháború után következő évtizedben volt iskolánk tanára. Megírta a görög filozófia történetét. Platonról értékes monográfiája van, amely vitás kérdéseket dönt el szerencsésen. De Zivuska a szépirodalomnak is értékes munkása. Már egyetemi hallgató korában megnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Teleky-díját „Becsületbíró" c. drámájával, amelyet a Nemzeti Színház mutatott be. — Magvas, gondolatokban gazdag értekezései még összegyűjtésre várnak. 6. Pröhle Vilmos, a keleti nyelvek nagyszerű ismerője, szintén a világháború idején tanított Debrecen reáliskolájában. Itt állította össze Uj török nyelvtanát és Olvasókönyvét. Számos nyelvészeti cikke jelent meg folyóiratokban, napilapokban. A budapesti Tudományegyetem r. tanára. 7. Szabulcska Mihály, református esperes, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság r. tagja volt, az 1891—92. évben volt vallástanára intézetünknek. Népszerű, kedves hangú lírikus. Költeményeiben a népies nemzeti költészet hagyományaira támaszkodik. Fontosabb verskötetei : Költemények (1901) ; Ujabb versek (1909) ; A magam ösvényén (1914); Eszmények — álmok (1921). 8. Oláh Gábor, a Petőfi Társaság tagja, a debreceni Csokonai-kör alelnöke, intézetünk kiváló tanára. Lírikus, novellista, regény- és drámaíró. Szélesszabású és mély költői képességei mellett művészi kvalitása, találó és tiszta formaképessége, s zengő, modernül magyaros, gazdag a beszéde. Nyelvészeti és esztétikai tanulmányairól is ismert író. írói arcképei találóak, igazak és finomak.