Állami főreáliskola, Debrecen, 1935
Dr. Zalai János. 1903—1935. Az 1935—36. iskolai évet búcsúztatással kezdtük, 33 év kemény munkája után 1935. évi október hó 1-én nyugalomba vonult iskolánk szeretett igazgatója : dr. Zalai János. Büszkén írjuk ide nevét, amely sok elmúlhatatlan áldásra emlékezteti magát az intézetet épúgy, mint hálás tanítványai százait. Tanári működését 1903-ban a nagyszombati kath. érseki főgimnáziumban kezdte. Innen egy esztendő múlva Fogarasra kerül az állami gimnáziumhoz és itt marad 1908-ig. Ekkor helyezik át a debreceni reáliskolához. 1914-ben a harctérre megy és sok megpróbáltatás után csak 1918-ban szerel le. 1919 márciusában a kommunista népbiztosság Kisvárdára helyezi át, de még az év őszén visszakerül családjához és régi intézetéhez. 1921-ben megbízzák az igazgatói teendőkkel és 1922-ben véglegesen igazgatója lett iskolánknak. A háború és a forradalmak megpróbáltatásait követő idők süllyedt közállapotaiban nehéz viszonyok közt vette át az iskolát. A lelkek kiegyenlítése, a kollegiális jó viszony megerősítése és az iskola súlyos anyagi viszonyainak rendbehozatala terén hervadhatatlan érdemeket szerzett. Iskolánk mai rendes állapotának és színvonalának megteremtése az ő fáradhatatlan munkájának eredménye. Az iskoláért még egészségének kockáztatásával is kész volt minden idejét feláldozni. Tanártársaival szemben őszinte, egyenes volt. Megosztotta velük minden örömüket, bánatukat. Büszke volt rájuk, mindenkor elnéző és megértő főnök volt, aki a reábízottaknak mindig csak javukat akarta, őket, ahol kellett, mindenkivel szemben megvédte. Pedagógiai működését a kötelességteljesítés és a szeretet jellemezte. Mindkettőben példát adott tanártársainak épúgy, mint a gondjaira bízott ifjúságnak. Ezt az ifjúságot, a tanulósereget tekintette második családjának. Öröme telt fejlődésükben, előrehaladásukban s különösen boldog volt, ha az iskolából kikerült növendékek sikereiről hallott, ha azok jó hírnevet szereztek intézetének. Nagy büszkesége volt, hogy az intézet növendékei a középiskolai tanulmányi versenyeken ismételten sikerrel szerepeltek, sőt első helyet is vívtak ki. Különös szeretettel fordult a zenei és énekoktatás felé. Legnagyobb alkotása az intézeti fúvószenekarnak sok áldozat, sok gond árán történt létesítése. Ezzel iskolánk első volt a helyi középiskolák között. Ilogy az intézeti énekkar az ifj. dalosversenyeken országos hírnévre tett szert, az énekkar vezetőtanárának érdemein kívül elsősorban az ő lelkes ügybuzgalmának köszönhető. A dalosversenyen első helyezést elért énekkarunkat az intézet élén maga fogadta az állomáson. Az ifjúság iránt való lelkes szeretete folytán viselte több éven át a cserkészcsapat sok fáradsággal járó parancsnoki tisztét. Hogy i *
