Állami főreáliskola, Debrecen, 1935

12 tanított iskolánkban. Debreceni tartózkodása idején jelent meg a következő nyelvészeti munkája : A szlavóniai magyarok és nyelvük (1892). Kurze Darsteílung (les ungarischen Lautsystems (1892). A magyar hangtan (1895). 3. Kardos Albert : 1892—19'21-ig volt az iskolánk tanári karának kötelékében, 1912—1921-ig igazgató. Jeles irodalomtörténetíró, aki az Endrődi-féle „Magyar költészet kincsesháza" bevezető tanulmányait írta. Összefoglaló irodalomtörténete : ,,A magyar szépirodalom története a legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig" (1892). Sokat és behatóan foglalkozott XVI. századbeli irodalmunkkal. Ő írta meg legelőször Debrecen íróinak és irodalmának az életét. Nyelvészeti cikkeinek a száma százakra megy. 4. Hankiss János, a Tisza István Tudományegyetem francia nyelv rendes tanára rövid ideig tanárkodott iskolánkban. Rendkívül ügyes agitációival híveket, barátokat szerzett nemzetünknek és irodalmunknak a francia egyetemeken ; ő maga is keresi és ki is mutatja a magyarfrancia szellemi érintkezéseket, kapcsolatokat. A Debreceni Szemle szerkesztője. Rutinos műfordító. 5. Zivuska Jenő, a korán elhalt filozófus, a világháború után következő évtizedben volt iskolánk tanára. Megírta a görög filozófia történetét. Piaionról értékes monográfiája van, amely vitás kérdéseket dönt el szerencsésen. De Zivuska a szépirodalomnak is értékes munkása. Már egyetemi hallgató korában megnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Teleky-díját „Becsületbíró" c. drámájával, amelyet a Nemzeti Színház mutatott be. — Magvas, gondolatokban gazdag értekezései még összegyűjtésre várnak. 6. Prőhle Vilmos, a keleti nyelvek nagyszerű ismerője, szintén a világháború idején tanított Debrecen reáliskolájában. Itt állította össze Új Török nyelvtanát és Olvasókönyvét. Számos nyelvészeti cikke jelent meg folyóiratokban, napilapokban. A budapesti Tudományegyetem r. tanára. 7. Szabolcsim Mihály, ref. esperes, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság r. tagja volt, az 1891—92. évben volt vallástanára intézetünknek. Népszerű, kedves hangú lírikus. Költeményeiben a népies nemzeti költészet hagyományaira támaszkodik. Pontosabb verskötetei : Költemények (1904) ; Újabb versek (1909) ; A magam ösvényén (1914); Eszmények — álmok (1921). 8. Oláh Gábor, a Petőfi Társaság tagja, a debreceni Csokonai-kör alelnöke, intézetünk kiváló tanára. Lírikus, novellista, regény- és drámaíró. Szélesszabású és mély költői képességei mellett művészi kvalitása, találó és tiszta formaképessége, zengő, modernül magyaros gazdag beszéde. Nyelvészeti és esztétikai tanulmányairól is ismert író. írói arcképei találóak, igazak és finomak. 9. Boros Ferenc : költő és műfordító. Számos olasz regényt (Grazia Deledda) és tanulmányt fordított. Lírai verseit a Forrás Anthologia közölte ; külön, önálló kötete : Napkeletkor. Iskolánkban az olasz nyelv tanára volt. b) Volt tanítványaink közül kitűntek : 1. Vályi Nagy Géza: katonaköltő. Mintha a Balassa, Amadé, Orczy Bárd Miklós stb. katonaköltők sorát vinné tovább, hogy meg ne szakadjon ez a láncolat. Nagyon jó ritmusérzéke van a magyar népies formák iránt s nagy ügyességgel alkalmazza őket. Irrendenta költeményei izzó magyar lelkének a kilobogásai. 2. Térey Sándor (Kúti S.) : fínomhangú, a francia parnasszisták