Állami főreáliskola, Debrecen, 1933

5 2. Balassit József, a kiváló nyelvtudós, magyar nyelvész, 1892— 1896-ig tanított iskolánkban. Debreceni tartózkodása idején jelent meg a következő nyelvészeti munkája : A szlavóniai magyarok cs nyelvük (1892). Kurze Darstellung des ungarischen Laulsyslems (1892). A magyar hangtan (1895). 3. Kardos Albert: 1892—1921-ig volt az iskolánk tanári karának kötelékében, 1912—1921-ig igazgató. Jeles irodalomtörténetíró, aki az Endrődi-féle „Magyar költészet kincsesháza" bevezető tanulmányait írta. Összefoglaló irodalomtörténete : ,,A magyar szépirodalom története a legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig" (1892). Sokat és behatóan foglalkozott XVI. századbeli irodalmunkkal. Ö írta meg legelőször Debrecen íróinak és irodalmának az életét. Nyelvészeti cikkeinek a száma százakra megy. 4. Hankiss János, a Tisza István-Tudományegyetem francia nyelv rendes tanára rövid ideig tanárkodott iskolánkban. A Debreceni Szemle szerkesztője. Rutinos műfordító. 5. Zivuska Jenő, a korán elhalt filozófus, a világháború után kővetkező évtizedben volt iskolánk tanára. Megírta a görög filozófia történetét. Platonról értékes monográfiája van, amely vitás kérdéseket dönt el szerencsésen. De Zivuska a szépirodalomnak is értékes munkása. Már egyetemi hallgató korában megnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Telekydíját „Becsületbíró" c. drámájával, amelyet a Nemzeti Színház mutatott be. — Magvas, gondolatokban gazdag értekezései még összegyűjtésre várnak. 6. Pröhle Vilmos, a keleti nyelvek nagyszerű ismerője, szintén a világháború idején tanított Debrecen reáliskolájában. Itt állította össze Új Török nyelvtanát és Olvasókönyvét. Számos nyelvészeti cikke jelent meg folyóiratokban, napilapokban. A budapesti Tudományegyetem r. tanára. 7. Szabolcska Mihály, ref. esperes, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság r. tagja volt. Az 1891—92. évben volt vallástanára intézetünknek. Népszerű, kedveshangú lírikus. Költeményeiben a népies nemzeti költészet hagyományaira támaszkodik. Pontosabb verskötetei : Költemények (1904) ; "Újabb versek (1909) ; A magam ösvényén (1914) ; Eszmények — álmok (1921). 8. Oláh Gábor, a Petőfi Társaság tagja, a debreceni Csokonai-kör alelnöke, intézetünk tanára. Lírikus, novellista, regény- és drámaíró. Nyelvészeti és esztétikai tanulmányairól is ismert író. írói arcképei találóak, igazak és finomak. 9. lioros Ferenc : költő és műfordító. Számos olasz regényt (Grazia Deledda) és tanulmányt fordított. Lírai verseit a Forrás Anthologia közölte ; külön, önálló kötete : Napkeletkor. Iskolánkban az olasz nyelv tanára volt. b) Voll tanítványaink közül kitűntek : 1. Vályi Nagy Géza: katonaköltő. Mintha a Balassa, Amadé, Orczy Bárd Miklós stb. katonaköltők sorát vinné tovább, hogy meg ne szakadjon ez a láncolat. Nagyon jó ritmusérzéke van a magyar népies formák iránt a nagy ügyességgel alkalmazza őket. Irredenta költeményei izzó magyar lelkének a kilobogásai. 2. Térey Sándor (Kúti S.) : fínomhangú, a francia parnasszisták hatása alatt álló költő, aki szépen fordítja magyarra az impresszionista Verlainet és a szimbolikus Baudelairet is. Több kötet lírai verse van. (Fehér hegedű stb.) Legnagyobb hatást egy irredenta költeményével ért el: a Feltámadás-