Állami főreáliskola, Debrecen, 1932

5 Jenő, dr. Vág Sándor, Boráncs György, dr. Medveczky Károly, Jamriska Pctcr tornatanár, Oláh Gábor, Nádasdy József, Lakner József, Korber Ernő, dr. Pröhle Vilmos, dr. Hankiss János, dr. Goschi Péter, Jesch Mátyás, dr. Zivuska Jenő, Jóvér Antal, dr. Kiss Miklós, Kolos Lajos tornatanár, Balezer György, Majoros Béla, Wirker Ernő, Wallisch Oszkár, Lovas Beithoffer Bezső, Márton Nándor, Bemsey Győző, IIusz Ödön, llankovszky Árpád tornatanár, dr. Merker Márton, Telkes Sándor, dr. Lambertenghy Ermenegildó, Hadházy Dezső testnevelési tanár, Német Miklós, dr. V. Fejes Andor, Boros Ferenc, Mészáros Sándor, dr. Tassy Ferenc, zágoni Barra György és Ternay Kálmán. <i) Iskolánk volt tanárai köziil tudományos munkásságukkal és irodalmi működésükkel kitűnő érdemeket szereztek: 1. Kürschák József, mathematikus, 1885—86-ban tanított a debreceni főreáliskolában. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának ; a budapesti József Műegyetem volt rendes tanára. 2. Balassa József, a kiváló nyelvtudós, magyar nyelvész, 1892—1896-ig tanított iskolánkban. Debreceni tartózkodása idején jelent meg a következő nyelvészeti munkája : A szlavóniai magyarok és nyelvük (1892). Kurze Darstellung des ungarischen Lautsystems (1892). A magyar hangtan (1895). 3. Kardos Albert: 1892—1921-ig volt az iskolánk tanári karának kötelékében, 1912—1921-ig igazgató. Jeles irodalomtörténetíró, aki az Endrődi-féle „Magyar költészet kincsesháza" bevezető tanulmányait írta. Összefoglaló irodalomtörténete : „A magyar szépirodalom története a legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig" (1892). Sokat és behatóan foglalkozott XVI. századbeli irodalmunkkal. Ö írta meg legelőször Debrecen íróinak és irodalmának az életét. Nyelvészeti cikkeinek a száma százakra megy. i.,IIankiss János, a Tisza István-Tudományegyetem francia nyelv rendes tanára rövid ideig tanárkodott iskolánkban. Bendkívül ügyes agitációval híveket, barátokat szerzett nemzetünknek és irodalmunknak a francia egyetemeken ; ő maga is keresi és ki is mutatja a magyar-francia szellemi érintkezéseket, kapcsolatokat. A Debreceni Szemle szerkesztője. Rutinos műfordító. 5. Zivuska Jenő, a korán elhalt filozófus, a világháború után következő évtizedben volt iskolánk tanára. Megírta a görög filozófia történetét. Plafonról értékes monográfiája van, amely vitás kérdéseket dönt el szerencsésen. De Zivuska a szépirodalomnak is értékes munkása. Már egyetemi hallgató korában megnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Telekydíját „Becsületbíró" c. drámájával, amelyet a Nemzeti Színház mutatott be. — Magvas, gondolatokban gazdag értekezései még összegyűjtésre várnak. 6. Prölde Vilmos, a keleti nyelvek nagyszerű ismerője, szintén a világháború idején tanított Debrecen reáliskolájában. Itt állította össze Llj Török nyelvtanát és Olvasókönyvét. Számos nyelvészeti cikke jelent meg folyóiratokban, napilapokban. A budapesti Tudományegyetem r. tanára. 7. Szabolcska Mihály, ref. esperes, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság r. tagja volt, az 1891—92. évben volt vallástanára intézetünknek. Népszerű, kedveshangú lírikus. Költeményeiben a népies nemzeti költészet hagyományaira támaszkodik. Pontosabb verskötetei: Költemények (1904) ; Újabb versek (1909) ; A magam ösvényén (1914) ; Eszmények — álmok (1921).