Állami főreáliskola, Debrecen, 1931
12 Jenő, dr. Vág Sándor, Boráncs György, dr. Medveczky Károly, Jamriska Péter tornatanár, Oláh Gábor, Nádasdy József, Lakner József, Korber Ernő, dr. Pröhle Vilmos, dr. Hankiss János, dr. Goschi Péter, Jesch Mátyás, dr. Zivuska Jenő, Jóvér Antal, dr. Kiss Miklós, Kolos Lajos tornatanár, Balezer György, Majoros Béla, Wirker Ernő, Wallisch Oszkár, Lovas Beithoffer Bezső, Márton Nándor, Bemsey Győző, Husz Ödön, Hankovszky Árpád tornatanár, dr. Merker Márton, Telkes Sándor, dr. Lambertenghy Ermenegildó, Hadházy Dezső testnevelési tanár, Német Miklós, dr. Fejes Andor, Boros Ferenc, Mészáros Sándor és dr. Tassy Ferenc. a) Iskolánk volt tanárai köziil tudományos munkásságukkal és irodalmi működésükkel kitűnő érdemeket szereztek : 1. Kürschák József, mathematikus, 1885—86-ban tanított a debreceni főreáliskolában. Tagja a Magyar Tudományos Akadémiának ; a budapesti József Műegyetem rendes tanára. 2. Balassa József, a kiváló nyelvtudós, magyar nyelvész, 1892 1896-ig tanított iskolánkban. Debreceni tartózkodása idején jelent meg a következő nyelvészeti munkája : A szlavóniai magyarok és nyelvük (1892). Kurze Darstellung des ungarischen Laulsystems (1892). A magyar hangtan (1895). 3. Kardos Albert: 1892—1921-ig volt az iskolánk tanári karának kötelékében, 1912—1921-ig igazgató. Jeles irodalomtörténetíró, aki az Endrődi-féle „Magyar költészet kincsesháza" bevezető tanulmányait írta. Összefoglaló irodalomtörténete : ,,A magyar szépirodalom története a legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig" (1892). Sokat és behatóan foglalkozott XVI. századbeli irodalmunkkal. Ő írta meg legelőször Debrecen íróinak és irodalmának az életét. Nyelvészeti cikkeinek a száma százakra megy. 4. Hankiss János, a Tisza István-Tudományegyetem francia tanára, rövid ideig tanárkodott iskolánkban. Bendkívül ügyes agitációval híveket, barátokat szerzett nemzetünknek és irodalmunknak a francia egyetemeken ; ő maga is keresi és ki is mutatja a magyar-francia szellemi érintkezéseket, kapcsolatokat. A Debreceni Szemle szerkesztője. Rutinos műfordító. t • 5. Zivuska Jenő, a korán elhalt filozófus, a világháború után következő évtizedben volt iskolánk tanára. Megírta a görög filozófia történetét. Platonról értékes monográfiája van, amely vitás kérdéseket dönt el szerencsésen. De Zivuska a szépirodalomnak is értékes munkása. Már egyetemi hallgató korában megnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Telekydíját „Becsületbíró" c. drámájával, amelyet a Nemzeti Színház mutatott be. — Magvas, gondolatokban gazdag értekezései még összegyűjtésre várnak. 6. Pröhle Vilmos, a keleti nyelvek nagyszerű ismerője,'szintén a világháború idején tanított Debrecen reáliskolájában. Itt állította össze uj Török nyelvtanát és Olvasókönyvét. Számos nyelvészeti cikke 4 jelent meg folyóiratokban, napilapokban. A budapesti Tudományegyetem tanára. 7. Szabolcska Mihály, ref. esperes, a Magyar TudományosJAkadémia és a Kisfaludy Társaság r. tagja, az 1891—92. évben volt vallástanára intézetünknek. Népszerű, kedveshangú lírikus. Költeményeiben a népies nemzeti költészet hagyományaira támaszkodik. Fontosabb.'verskötetef: Költemények (1904) ; Újabb versek (1909) ; A magam^ösvényén (1914) ; Eszmények —* álmok" (1921). 8. Oláh Gábor,' a Petőfi Társaság tagja, a debreceni Csokonai-kör
