Állami főreáliskola, Debrecen, 1929

5 a) Iskolánk volt tanárai kö/.iil tudományos munkásságukkal és irodalmi működésükkel kitűnő érdemeket szerezlek: 1. Kürschák József, mathematikus, 1885—86-ban tanított a debreceni főreáliskolában. Tagja a Magyar Tudományos Akadémiának; a budapesti József Műegyetem rendes tanára. 2. Balassa József, a kiváló nyelvtudós, magyar nyelvész, 1892—189(3-ig tanított iskolánkban. Debreceni tanárkodása idején jelent meg a következő nyelvészeti munkája : A szlavóniai magyarok és nyelvük (1892). Kurze Darstellung des iingarischen Lautsystems (1892). A magyar hangtan (1895). 3. Kardos Albert : 1892—1921-ig volt az iskolánk tanári karának kötelékében, 1913—1921-ig igazgató. Jeles irodalomtörténetíró, aki az Endrődi-féle „Magyar költészet kincsesháza" bevezető tanulmányait írta. Összefoglaló irodalomtörténete : ,,A magyar szépirodalom története a legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig" (1892). Sokat és behatóan foglalkozott XVI. századbeli irodalmunkkal. 0 írta meg legelőször Debrecen íróinak és irodalmának az életét. Nyelvészeti cikkeinek a száma százakra megy. 4. Hankiss János, a Tisza István Tudományegyetem francia tanára, rövid ideig tanárkodott iskolánkban. Rendkívül ügyes agitációval híveket, barátokat szerzett nemzetünknek és irodalmunknak a francia egyetemeken ; ő maga is keresi és ki is mutatja a magyar-francia szellemi érintkezéseket, kapcsolatokat. A Debreceni Szemle szerkesztője. Rutinos műfordító. 5. Zivuska Jenő, a korán elhalt filozófus, a világháború után következő évtizedben volt iskolánk tanára. Megírta a görög filozófia történetét. Platonról értékes monográfiája van, amely vitás kérdéseket dönt el szerencsésen. De Zivuska a szépirodalomnak is értékes munkása. Már egyetemi hallgató korában megnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Telekydíját „Becsületbíró" c. drámájával, amelyet a Nemzeti Színház mutatott be. Magvas, gondolatokban gazdag értekezései még összegyűjtésre várnak. 6. Pröhle Vilmos, a keleti nyelvek nagyszerű ismerője, szintén a világháború idején tanított Debrecen reáliskolájában. Itt állította össze Uj Török nyelvtanát és Olvasókönyvét. Számos nyelvészeti cikke jelent meg folyóiratokban, napilapokban. A budapesti Tudományegyetem tanára. 7. Szabolcska Mihály, ref. esperes, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társasáp r. tagja, az 1891—92. évben volt vallástanára intézetünknek. Népszerű, kedveshangú lírikus. Költeményeiben a népies nemzeti költészet hagyományaira támaszkodik. Fontosabb verskötetei: Költemények (1911) ; Újabb versek (1909); A magam ösvényén (1914); Eszmények — álmok (1921). 8. Oláh Gábor, a Petőfi Társaság tagja, a debreceni Csokonai kör alelnöke intézetünk kiváló, tudós tanára. Lírikus, novellista, regény- és drámaíró. Széles szabású és mély költői képességei mellett művészi kvalitása találó és tiszta formaképessége, zengő, modernül magyaros gazdag beszéde. Nyelvészeti és esztétikai tanulmányairól is ismert író. írói arc képei találóak, igazak és finomak. 9. Boros Ferenc : költő és műfordító Számos olasz regényt (Grazia Deledda) és tanulmányt fordított. Lírai verseit a Forrás anthologia közölte ; külön, önálló kötete : Napkeletkor. Iskolánkban az olasz nyelv tanára.