Állami főreáliskola, Debrecen, 1928

32 fél 2 órakor az Angol Királynő zöld éttermében az érettségi találkozón összegyűlt tagok és a diákszövetség tagjai ebédre gyűltek össze. 8. líelyi tanterv. Ismételt kérésünkre a nm. V. K. Minisztérium megengedte, hegy a VIII. osztályban a négy francia nyelvi órán az egyiket a németre fordítsu k s így mindkét nyelvre 3—3 óra esett. A tantervnek ezt a megokolt helyi módosítását folytatólag fenn szándékozunk tartani. 9. Szülői értekezl etek. Három ízben tartottunk az idén szülői értekezletet, s mindannyiszor a szülők nagy érdeklődése mellett. Az első értekezlet 1928-november 23-án folyt le, amikor az igazgató „A szülői ház és az iskola egymáshoz való viszonyá"-ról, dr. Merker Márton : ,,A német nyelv tanításáról és tanulásáról" értekezett. A második értekezletet 1929 márc. hó 7-én tartottuk, amikor is dr. Zalai János igazgató bevezető szavai után Telkes Sándor tanár tartott rendkívül értékes előadást: A tanulásra való buzdítás eszközeiről. Mindkét értekezletnek a legértékesebb része a szülők és a tanárok egymással való érintkezése volt. A harmadik értekezletet június hó 6-án bonyolítottuk le. Ez utolsó értekezlet is nagy érdeklődés mellett folyt le a tornateremben, melyet zsúfolásig megtöltött a növendékek hozzátartozóinak hatalmas serege. Az értekezletnek — amelyen az igazgatóval az élen megjelent az egész tanári kar — egyetlen tárgya az iskola egészségügyi kérdése volt. Az igazgató megnyitó beszédében rámutatott azokra a problémákra, amelyek ma egészségügyi szempontból egy modern iskolában felmerülnek. Ezeket a fontos kérdéseket sokszor inkább a szülőknek kell megszívlelniük, mert hiszen a tanuló csupán néhány óráig tartózkodik az iskola falai között, s idejének nagyrészét otthon tölti. Éppen e zért a szülői felügyelet és gondoskodás a higiéniai problémáknál elsőrangú fontosságú. Az igazgató megnyitó szavai után Husz Ödön tanár tartotta meg előadását a tuberkulózisról. Gondos tanulmányban foglalkozott a tüdővész vizsgálatának mai tudományos eredményeivel. Tudvalevő, hogy Magyarország a tuberkulózis szempontjából szomorú statisztikával vezet az egész világon. Éppen azért arra kell törekedni, hogy ezen a téren olyan államok példáját kövessük, amelyek a baj megelőzésének, gyógyításának problémáját már eddig is sikeresen megoldották. Németország orvosai a tanítókkal, a tanárokkal és a szülőkkel összefogva sietnek a tuberkulózis megakadályozására. Természetes, hogy ez a kérdés szociális probléma is egyútt al s amíg a mai leromlott gazdasági viszonyok tartanak, nagyon nehéz a fenyegető rém ellen a küzdelmet felvenni. Azonban hiba volna, ha a másik végletbe esnénk. Magyar szokás szerint mindent az államtól várunk. A szülők csekély anyagi hozzájárulásával ki kell fejleszteni az iskola orvosi intézményét és az iskolában mindenképpen higiénikus állapotokat kell teremteni. Az utóbbi időben szinte minden évben épült egy-egy iskolaszanatórium, ezekben az intézetekben el lehetett különíteni a beteg tanulókat. Néhány intézetben délelőtt 10 órára tejet kapnak a gyermekek, s akárhány helyen fürdőt is létesítettek. Néhány intézetben a kerti iskolarendszert is sikeresen bevezették, ősszel, tavasszal. A szép előadás után a szülők nagy lelkesedéssel elhatározták, hogy jövőre az intézetben külön iskolaorvost tartanak. Mozgalmat indítottak és ez ügyben megkeresik a többi debreceni iskolákat, hogy együttesen kérjék meg a várost mctlern játékterek s egészséges iskolai sporttelep létesítésére. Az értekezlet az igazgató zárószavaival ért véget. 10. Takarékosság. Vezeti: Husz Ödön. Megcsökkent buzgalommal folyt annak ellenére, hogy az 1927—28. iskolai értesítők átvizsgálása szerint a debreceni reáliskola ifjúsága 1470 P-t kitevő betétjével a takarékossági mozgalom megvalósításában az egész országban az első helyen állott. Vájjon a buzgóság csökkenése a családok anyagi helyzetének romlásával