Állami főreáliskola, Debrecen, 1928

25 meken ; ő maga is keresi és ki is mutatja a magyar-francia szellemi érintkezéseket, kapcsolatokat. A Debreceni Szemle szerkesztője. Rutinos műfordító. 5. Zivuska Jenő, a korán elhalt filozófus, a világháború után következő évtizedben volt iskolánk tanára. Megírta a görög filozófia történetét. Platonról értékes monográfiája van, amely vitás kérdéseket dönt el szerencsésen. De Zivuska a szépirodalomnak is értékes munkása. Már egyetemi hallgató korában megnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Telekydíját „Becsületbíró" c. drámájával, amelyet a Nemzeti Szinház mutatott be. Magvas, gondolatokban gazdag értekezései még összegyűjtésre várnak. 6. Prőhle Vilmos, a keleti nyelvek nagyszerű ismerője, szintén a világháború idején tanított Debrecen reáliskolájában. Itt állította össze Új Török nyelvtanát és Olvasókönyvét. Számos nyelvészeti cikke jelent meg folyóiratokban, napilapokban. A budapesti Tudományegyetem tanára. 7. Szabolcska Mihály, ref. esperes, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság r. tagja, az 1891—92. évben volt vallástanára intézetünknek. Népszerű, kedveshangú lírikus. Költeményeiben a népies nemzeti költészet hagyományaira támaszkodik. Fontosabb verskötetei: Költemények (1914); Újabb versek (1909); A magam ösvényén (1914); Eszmények — álmok (1921). 8. Oláh Gábor, a Petőfi Társaság tagja, a debreceni Csokonai-kör alelnöke, intézetünk kiváló, tudós tanára. Lírikus, novellista, regény- és drámaíró. Széles szabású és mély költői képességei mellett művészi kvalitása találó és tiszta formaképessége, zengő, modernül magyaros gazdag beszéde. Nyelvészeti és esztétikai tanulmányairól is ismert író. írói arcképei találóak, igazak és finomak. 9. Boros Ferenc : költő és műfordító. Számos olasz regényt (Grazia Deledda) és tanulmányt fordított. Lírai verseit a Forrás anthologia közölte ; külön, önálló kötete : Napkeletkor. Iskolánkban az olasz nyelv tanára. b) Volt tanítványaink közül kitűntek : 1. Vályi Nagy Géza : katonaköltő. Mintha a Balassa, Amadé, Orczy, Bárd Miklós stb. katonaköltők sorát vinné tovább, hogy meg ne szakadjon ez a láncolat. Nagyon jó ritmusérzéke van a magyar népies formák iránt s nagy ügyességgel alkalmazza őket. Irredenta költeményei izzó magyar lelkének a kilobogásai. 2. Térey Sándor (Kúti S.) : fínomhangú, a francia parnasszisták hatása alatt álló költő, aki szépen fordítja magyarra az impresszionista Verlainet és a szimbolikus Báudelairet is. Több kötet lírai verse van. (Fehér hegedű stb.) Legnagyobb hatást egy irredenta költeményével ért el : a Feltámadással. Térey ezenkívül regényeket is ír ; Visszatérés c. regényével megnyerte a Franklin Társulat díját. A lillei egyetemen francia nyelven tartott ismertető előadásokat az új magyar irodalomról s Ady legszebb verseit franciára fordította, ez a könyve Franciaországban jelent meg. 3. Tóth Árpád az újabb magyar költészet legtisztább hangú, leggazdagabb fantáziájú és legművészibb formájú költője. Az a négy kötet verse, amelyet ránk hagyott, a tiszta művészet zavartalan gyönyörűségével-hat. Elsőrendű műfordító. Poe Edgár Holló-jának, Milton és Goethe néhány költeményének a lefordításával páratlan nyelvi bravúrokat vitt véghez.