Állami főreáliskola, Debrecen, 1928

14 Dr. Zalai János. Emberi természetünk sajátossága, hogy az élet egy-egy határköve mellett bizonyos számvetés nélkül nem megyünk el. Régóta vizsgálom azt a fel-felhangzó ellentétet, amely a szülői ház, a társadalom és az iskola között szűkebb-szélesebb körben megnyilvánul. S az okok tarkaságában ott találom, hogy sok gyermek mást lát az otthonban, mint amit hall az iskolában : más szemmel nézi szülőit, mint nevelő-oktatóit. De viszont bírálat alá veszi tanárait is; vájjon nem hangoztatnak-e azok olyan elveket, amelyeket maguk nem tartanak meg. Kutatja a cselekvések rugóit s azok erőtlenekké válnak, ha szálaikhoz rozsdafolt tapad. A gyermekész, az ifjúelme éles : megfigyelése és bírálata sokszor figyelmetkeltően meglepő.. Jubiláns igazgatónknak alkalma van erről tapasztalatot gyűjteni családja körében és az iskolában egyaránt. E sorok keretén belül tehát — úgy érzem, leghelyesebb —• az ő emberi, tanári mivoltáról nagy kontúrokban képet adni a jelennek és jövőnek. Zalai János, az ember, a vallásos lelkeknek egyik elmélyedő alanya, a vallásos érzés és gondolkozás iigybuzgó harcosa. A kegyes-iskolák jámbor szelleme ültetgette lelkébe ezt a magot, az ápolgatta a fejlődő csemetét és növelte erős fává a meggyőződéses hitet Kisszebenben, Kecskeméten, Kolozsvárt; az élet iskolája Nagyszombatban, Fogarason ezt az utat jelölte meg számára, mint amelyen haladva, ambíciótól duzzadó lelke helyesen orientálódik és célját elérheti. A vallásos (templomi) jellegű társulatokon belül és a társadalom haladásán munkálkodó intézményekben a szigorú elvhűség és a körülmények kívánta engedékenység zászlaja alatt, politikai és gazdasági hovatartozásának elgondolásában és tevékenységében célját szem elől nem tévesztve munkálkodik vallásos, erkölcsi felfogásához mérten. Ha a harcban -— mert, hiszen a közélet porondján szereplőnek ezzel számolnia kell •— sebet kap, felszisszen, de a tövisszúrásból keletkezett fájdalmat csakhamar feledteti a rózsának nem késlekedő, kellemes illata. Mint tanár abba a rendkívüli helyzetbe kerül alig néhány évi működés után, hogy szaktárgyai .kikapcsolódnak ügyködése köréből és meg kell mutatnia, mit tud elérni olyan tantárgyak tanításában, amelyekből nincs képesítése. Szeret a kezdőfokon tanítani, ahol a gyermek-agy sima felületén meg kell alkotni ama barázdákat, amelyek legmaradandóbbak : nyújtani amaz ismereteket, amelyekre a felsőbb osztályok munkája épít. Fegyelmező ereje a szeretet, a bizalom felkeltése és megnyerése. Tanítási eredménye a tudás játszva való megadása, kiváltása, olyan, mint amikor hozzáértő kezek melódiákat váltanak ki a zongora rideg csontbillentyűinek veregetésével. Mint igazgató nem forgat eszében tömeglelket átalakító, pedagógiai irányt jelző gondolatokat, újításokat. Fögondja és gondolata iskolájának a felvirágoztatása, nívójának emelése, a társadalommal való megkedveltetése. Ezért megragad minden alkalmat, amely a debreceni állami reáliskola hírének terjedésére alkalmas. Az énekkar díjat nyer az ifjúsági dalosversenyen, Budapesten : megszólaltatja Debrecen legifjabb fúvós zenekarát, az ifjúság táborából sorozva tagjait ; az intézeti majálisba bakapcsolja a város minden rétegét.; élére áll a 139. sz. cserkészcsapatnak és vele táborozik, mert a tanuló ifjúság mentalitását, lelkivilágát közvetlenül kívánja szemlélni, mégha fáradságba kerül is. Az intézeti tenniszpálya már épül. Egy diák napközi-otthon megszervezése vágyainak meleg-