Állami főreáliskola, Debrecen, 1927

43 dr. Várady-Szabó M. 20 P, Gazdasági Tak. 20 P, Benyáts Emil 15 P, a VIII. oszt. 10 P, Killer E., Szendrő S., dr. Horvay R., Rickl A., Sprin­ger J. 5—5 P, Kostya J. 4 P, dr. Geszti J., Jóvér A., dr. Rézler E., Husz L. 3—r3 P, vitéz Csánky A., Vadászi S., Somossy L., A v2:—2 P, Uray S., Jesch M., Telkes S., Reintz D.-né 1—1 P, N. N. 0.60 P. Köszönet érte mindnyájuknak. Hálásan emlékezünk meg azokról az adományokról is, amelyeket több nemes kereskedő cégtől kaptunk. Nagyobb értékű cso­magokat kaptunk a ,,Hangyá"-tól, a „Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetétől, Horváth Gábor hentes és csemegeárustól, Kontsek G. K. R. T.-tól, Csillag Arthurtól, Röhm Ferenctől és a Csáthy­cégtől. Kisebb — de épp oly köszönettel említendő —r- ajándékokat kap­tunk a Meinl-cégtől, Deutsch L.-tól, a Galambos-cukrászdából, Antalfy J.-től és Gyürky S.-tól. Tanulóifjúságunkhoz intézett kérőszavunk sem volt hiában. S bár az iskola egy-egy évben többször is kénytelen a szülők áldozatkészségéhez fordulni, azért sohasem panaszkodhatunk részvétlen­ség miatt. Csakis a minden oldalról megnyilatkozó megértő áldozat­készség tette lehetővé, hogy az idén 111 tanulónak oszthattunk ki kisebb­nagyobb csomagot. Ugyan még így sem annyit, amennyire tanulóink anyagi köf^lfnényei szerint szükség lett volji,a s főkjép nem adhattuk azt, amire a megajándékozottaknak elsősorban lett volna szükségük. A 111 tanuló közül nem sok volt, akinek elsősorban nem egy-egy rend ruha vagy pár cipő fért volna fel. így is kiosztottunk sok értékes és szük­séges dolgot, szvettert, harisnyát, sapkát, kesztyűt, fehérneműt, könyvet stb. A kiosztott holmik értékét túlzás nélkül tehetjük 350 P-re. Az iskola karácsonyfa-ünnepélyét Majoros Béla tanár lelket kereső szavai vezet­ték be. Egyéb munkánkból megemlíthetjük még a Vöröskeresztes újság terjesztését. Amerikából, Indianopolisból szép albumot kaptunk. A válasz csak a vakáció elejére készülhet el, de nem fogunk vele szégyent vallani. E beszámoló átolvasása után, azt hisszük, senkisem fogja túlzottnak tartani az országos vezetőség elismerését, amely csoportunkat több évi munkájáért dicsérő oklevéllel tüntette ki. 3. A cserkészet. A 139. sz. Fazekas Mihály cserkészcsapat parancsnoka : dr. Zalai János igazgató. A munkájában segítségére voltak : Husz Ödön vezető­tiszt, Korsós Imre cserkésztiszt és Böhm Lajos segédtiszt. A csapat két rajjal működött. Az első rajban Kiszely György rajvezető vezetése alatt két őrs a „Vadgalamb" és „Sas" dolgozott. A második rajhoz Kassay Ernő vezetése mellett 3 őrs „Rigó", „Fecske" és „Apród"-őrs tartozott. Csapatunk 1927 július 4—20. megrendezte a szokásos nagyszünidei táborozását, Mátrafüreden. A táborozáson résztvett : dr. Zalai János parancsnok és a két segédtiszt : Korsós Imre és Böhm Lajos vezetésével 18 jókedvű cserkész. A táborozásra elkísérte a csapatot Jesch Mátyás intézeti tanár, aki a konyha feletti parancsnokságot vállalta s bevezette a cserkészeket a szabadon főzésnek és a konyhaművészetnek a titkaiba. Kitűnően főzött, ízlett is a jo étel, de amikor a legjobban esett volna, akkor már nem volt. Az iskolai év elején cserkészeket toboroztunk. A toborzás ered­ménye 16 újonc felvétele volt. Ezek között 9 apród és 7 próbaidős cserkész. De nemcsak tagokban, hanem a vezetőkben is bővült a csapat létszáma. Az év elején Husz Ödön intézeti tanárban új vezetőt kapott. Szeptember 12-én volt első összejövetelünk, melyet még 42 csapat­összejövetel követett. Amikor csak az idő megengedte, a Nagyerdőn tar­tottuk az összejöveteleket. Ezeken kívül nagyobb kirándulásokat is tet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom