Állami főreáliskola, Debrecen, 1927

15 A botanikus-kert ügye azután még — ősi magyar szokás szerint — jóidéig húzódott. Csak két évtized múlva (1840) valósíthatta meg Kerekes Ferenc a Paptava helyén, ahol jelenleg a Déri-Múzeum pompás palotája áll; de ekkor már rég nyíltak a virágok Fazekas Mihály sírján a Kossuthutcai temetőben. * A „Magyar Füvészkönyv" lassanként megszerezte magának azt, amire szerzői életében nem volt képes : a magyar közönség érdeklődését. Ifjúságunk kézikönyve lett 65 éven át, Hazslinszky füvészkönyvének megjelenéséig. Nagy költőink és íróink gyakran merítettek tisztavizü forrásaiból. Tompa „Virágregéi"-ben és „Olajág" című imakönyvében a Füvészkönyv virágneveire ismerünk. Arany János is sokat forgatta ; Jókainak meg legkedvesebb könyve volt. Diákkorában hóna alatt a füvészkönyvvel járta a kormáromi szigetet, idősebb korában a budai hegyek árnyas erdőit. Csodás szépségű regéiben „az öreg Diószegiből" merített. A magyar értékek tragikuma ismétlődött meg az ő életükben is, akár csak Csokonaiéban. Száz évnek kellett eltelnie, míg úgy szülővárosuk, mint a tudományos világ méltóképpen lerótta kegyeletét, elismerését és háláját irántuk. A debreceni „Csokonai Kör' -nek és a ,,Kir. Magyar Természettudományi Társulat"-nak érdeme, hogy Debrecen városa és közönsége 1907-ben a régi kollégiumi füvészkertben egy szép allegorikus szoborműben örökítette meg emléküket. Ugyancsak a Csokonai Kör állított emléktáblát Fazekas Mihály szülőháza helyén és mindkettőnek méltó síremléket a Kossuth-utcai temetőben. A magyar kultusz-kormány is halhatatlan emléküknek hódolt akkor, amidőn tanáritestületünknek javaslatára iskolánkat Fazekas Mihályról nevezte el. Ebben a mozaikszerű képben igyekeztem megrajzolni Fazekas Mihály és szellemi ikertestvérének : Diószegi Sámuelnek értékét a magyar természettudomány történetében. Nem voltak ők az általános emberi kultúrának nagy dimenziójú titánszellemei ; csupán egy kis nép kiművelésén fáradozó szerény napszámosok, akik sohasem kérnek, sohasem követelnek, hanem mindig adnak. Munkásságuk történelmünknek azon idejére esik, amidőn csak ilyen íróknak és tudósoknak is lenni, nagyobb hasznára volt nemzeti kultúránknak, mint manapság nagyobb tehetséggel szolgálni azt, mert akkor a lenni vagy nem lenni kérdése előtt állottunk, ma már a haladás kényelmes és számtalan eszközeiben válogatva rohanhatunk a tökéletesedés útján. III. Iskolánk nevérőL Az 1922. tanévtől régi, egyszerű nevünk megváltozott, iskolánkat Fazekas Mihályról Debreceni állami Fazekas Mihály-föreáliskolának nevezték el. Fazekas Mihály (született Debrecenben, 1766, meghalt 1828), akinek nevét viseli iskolánk, Csokonai kortársa és barátja volt. Ifjúságát katonáskodásban töltötte külföldön s mikor 1769-ben, harmincéves korában hazatért főhadnagyi ranggal, verselgetésre, a növények tudományos megfigyelésére szenteli életét. A természettudományok művelése hagyomány volt akkor Debrecenben ; Földi János, a híres orvos és író serkentő