Állami főreáliskola, Debrecen, 1926

8 fiúnak furfangos esze győzedelmeskedik a tanult úri emberen. 2. Az elnyomott jobbágy torolja meg sérelmét a kegyetlenkedő földesúron. Ezzel a tendenciával lett Ludas Matyi az első irodalmi támadás a nemesi kiváltságok ellen, a jobbágy érdekében. Hogy iskolánkat Fazekas Mihályról nevezték el, annak igen sok oka van : Fazekas Mihály Debrecenben született, élt és halt meg ; Ludas Matyi-ja máig is kedves olvasmánya műveltnek és kevésbbé műveltnek egyaránt; elévülhetetlen érdemei vannak a magyar növénytan terén ; az sem maradhat figyelmen kívül, hogy Fazekas Mihály mint vitéz katona, mint egyházának hű fia, mint városának hasznos polgára, általában mint a XVIII. század tiszta felvilágosodásától áthatott nemes jellemű ember erkölcsi példányképül szolgál annak az iskolának, melyet nevével díszít. III. Iskolánk múltja. A debreceni áll. főreáliskola 1873 november 3-án nyílt meg egyszerre négy osztállyal, mint debreceni városi reáliskola Debrecen sz. kir. város közönségének áldozatkészségéből. A dologi és személyi kiadásokat maga a nemes város vállalta. Bőkezűen gondoskodott a tanárok fizetéséről s oly fizetést adott, aminőt akkor csak a kormány és a főváros fizetett a maga iskoláiban. Első ideiglenes elhelyezése a református főiskola roppant nagy épületének egy kis szögletében történt. Az 1875. évben megnyílt az ötödik osztály is. Mivel azonban az 1875-i min. rendelet rendelkezései a főreáliskolákat nagyon költségesekké tették, a város a reáliskola további fejlesztésébe a maga erején nem merészelt belemenni. A reáliskola így 1889-ig ötosztályú maradt. 1886-ban a főiskolából is kiszorult a IV. és V. osztály, az igazgatói és könyvtári helyiséggel a Vecsey-házban nyert elhelyezést. 1885-ben tétettek első lépések a város részéről, hogy a reáliskola állami kezelésbe vétessék. Azonban még hat esztendőnek le kellett folynia, amíg az államosítás megtörtént. Az 1889—90. tanévben megnyílik a VI. osztály is, melynek terhét a tanári kar egy évre minden díjazás nélkül magára vállalta. 1891 április havában jött létre a vallás- és közoktatási minisztérium és a város között a végleges megállapodás az államosításra nézve. Az 1891—92. iskolai évben megnyílik a VII. osztály s a reáliskola átköltözik a mai kir. tábla helyén levő Korona-vendéglő iskolává átalakított rozzant helyiségeibe. 1893 nyarán vonult be az áll. főreáliskola a jelenlegi palotájába. Iskolánk eddigi főigazgatói : Dr. Krausz G. László nagyváradi tank. kir. főigazgató (1873—1880), Petrovics Ferenc (1880—1883), Békéssi Gyula debreceni tank. kir. főigazgató (1884—1895), Géresi Kálmán (1896—1918), Ady Lajos (1918—). Iskolánk eddigi igazgatói : Tóth József (1873—74), Gelenczei Pál (1874—1883), Fazekas Sándor c. főigazgató (1883—1912), dr. Kardos Albert (1912—1921), dr. Zalai János (1921—). Iskolánk eddigi tanárai : Kiss Bezső, Divald József, dr. Zelizy Dániel, Sárói Szabó Pál, Papp József, P. Nagy Sándor, Örvényi Vilmos, dr. Kollarics Mihály, dr. Koós Gábor, Krisztiáni Alajos, Somogyi Pál, Závodczky Adolf, Szerdahelyi Ödön, Beczner Frigyes, Pápai Pál, Zimmermann Gyula, Futó Mihály, Kristóf János, Piribauer \Alajos, Burri György, Kürschák József, Harmath Gergely, Grünwald Miksa, Balugyánszky Béla,