Állami főreáliskola, Debrecen, 1926

I. A művészi alkotás lélektana. Irta : Oláh Gábor. A művészi alkotás az érzelem, képzelet és kifejezés összefonódó, egymásból fejlő munkájából áll elő. Ez a három rétegzet, ez a három régió az, amelyen át fölemelkedik az alakot kívánó eszmény (ideál) egészen a beteljesülésig. Mert minden művészi alkotásnak célja van ; célja pedig az, hogy a művész -(lelkében megfogamzott eszmének formát, testet adjon. A művészi alkotás nagy lelki feszültség feloldása a szépség formájában. Az érzelmek jelentősége a művészi egyéniség kialakulásában is nyilvánvaló. Mert mi az egyéniség ? Az a mindenkitől különböző lelki alkotottság, amellyel az illető egyéniség a világot nézi, fölfogja és érzi. A világotnézésből származik a világnézet szó, s így az egyéniség annyi, mint világnézet. A művészi egyéniség pedig annyi, mint a jelenségeknek művészi lélekkel való fölfogása és visszatükrözése. Világnézet szerint vannak optimista és pesszimista művészek, individuálisták és szociálisták, ideálisták és matériálisták, konzervatívok és progresszívek. A világnézet bizonyos egyéni színezetet ad az illető művész egész munkásságának : sötétebbé vagy ragyogóbbá teszi fantáziája képeit, meghatározza formaművészetének az elemeit is. Leopardi nem csak társadalmi viszonyainál, hanem világnézeténél fogva is egészen más képzetekkel dolgozik, mint pl. Petőfi. Az egyéni színezet tehát már az érzelmek kohójában megvillan s attól fogva uralkodik a kifej lő művészi alkotáson. Az érzelmek másik fontossága az, hogy tudattalan mélyükben rejlik az intuitio, a megsejtés, a belső meglátás művészi ösztöne. Már pedig a művészetben, sőt a tudományban is, az intuitio az igazi teremtő erő. Az intuitio : ösztönszerű rábukkanás nem is sejtett igazságokra vagy szépségekre. Minden remek alkotás alapeszméje az intuitio villámfényénél lesz tudatossá. A léleknek ez a villámlása : a teremtő pillanat, a felgyújtás pillanata, mely az érzelmek forrongása következtében meggyújtja a képzelet bűvös lámpását is, hogy az képben adjon alakot a tudattalanból hirtelen fölmerülő alaktalannak. Tehát a fantáziát az érzelmek tüze gyújtja meg. Vannak általános és vannak egyéni érzelmek. Művészeknél mind a kettő fontos. Lelkük különös alkotottsága az általános érzelmeket is egyéni színbe vonja, tehát fölemelik az általánost az egyéni nívójára ; viszont egyéni érzelmeik mozgalmának köszönhető a határbővítés : az emberi érzelmek körének mindig tágabb és tágabb mezőkre kiterjesztése. Mert az érzelmek éppúgy fejlődnek, finomodnak, mint az intézmények ; s minthogy az érzelmek körében az ismeretlen területeket a művészek szokták fölfedezni: a művészek az érzelmi élet nagy fejlesztői és finomítói. A huszadik században az általános emberi érzések, a szerelem, a természet, a halál érzelme is, annyira differenciálódtak, hogy külön szempontból kell vizsgálni pl. a Petőfi és külön szempontból az Ady természetérzését. A lirai költészet három fő érzelme : 1