Állami főreáliskola, Debrecen, 1925

15 8. Valláserkölcsi nevelés. A tanári testület egységesen vallja, hogy a keresztyén erkölcs és a hit mélysége nélkül nincs igazi civilizáció. Épp azért arra tanítgattuk a reánk bízott ifjúságot, hogy biztos erősségének vallja a jó Istent, vezérfényének tekintse a hitet, kincsnek tartsa az erényt s kötelességnek a jótékonyságot. Szigorúan őrködtünk, hogy az ifjúság vallásgyakorlatait a legpontosabban tartsa be. A róm. kath. tanulók minden vasár- és ünnepnapon testületileg vettek részt a szent misén s az exhortación. Négyszer járultak a szent gyónáshoz és áldozáshoz, húsvét előtt három napos szent gyakorlatot tartottak. A szent gyakorlatokat főt. dr. Lukáts József debreceni Kala­zanti szent József reálgimnázium tudós igazgatója vezette, amelyben a kath. tanárok is részt vettek. Halottaknapján, szent Balázs napján, Hamvazószerdán szent misén, április 12-én IV. Károly király Őfelsége lelki üdvéért tartott gyászmisén, május 29-én gróf Apponyi Albert 80-ik születése napján tartott hálaadó istentiszteleten, Űrnapkor pedig az úr­napi körmenetben vettek részt, mindenkor a kath. vallású tanárok veze­tése mellett. A református vallású tanulók vasárnaponként nyári hónapokban a közös középiskolai istentiszteleten a Kossuth-uccai templomban, téli hónapokban az intézetben tartott istentiszteleten vettek részt. Meg­ünnepelték a reformáció emlékünnepét október 31-én. A VII. és VIII. o. tanulók részt vettek a ,,Soli Deo Glória" ifj. egyesület február 20-án tartott konferenciáin s február 21-én az V—VIII. o. tanulók az Urvacsorá­hoz járultak. Áldozócsütörtökön a IV. o. tanulók először járultak az Ur­asztalához s konfirmációban részesültek. Uray Sándor, lelkész-moderátor úr, a református hittani órákat többször meglátogatta s buzdította az ifjúságot az Istenhez s az Isten törvényeihez való ragaszkodásra. A fel­ügyeletet református vallású tanárok gyakorolták. Az ág. evangelikus, unitárius és izr. vallású tanulók a közös isten­tiszteleteken vettek részt hittanárjaik utasítása szerint. 9. Iskolai ünnepek. Az iskolai évet ünnepéllyel nyitottuk meg és ünnepéllyel zártuk be. Szeptember 19-én az utolsó órában testületileg kivonultunk a debreceni cs. és kir. 39. gyalogezred emlékoszlopához, ahol Jóvér Antal intézeti tanár, 39. gy. e. tart. főhadnagya emlékezett meg az ezred hősi halált halt katonáiról, az ezred dicsőséges harcairól. A koszorút az emlékoszlopra az igazgató tette le a tanári kar és az ifjúság nevében. Október 6-án, az aradi vértanúk emlékünnepén Nagycserére rándultunk ki a gúthi iparvágányon. Megérkezés után röivd pihenőt tartva a szabad ég alatt, kegyeletes, emlékünnepélyt rendezett a Petőfi Önképző­kör ; az ünnepi beszédet Majoros Béla tanár tartotta. Ünnepély után, játékkal, növény- és bogárgyűjtéssel töltötte el idejét az ifjúság. Novem­ber 3-án, Halottak napján, az ifjúság a tanári kar vezetése mellett kivo­nult a Kossuth-uccai temetőbe ; ott Fazekas Sándor c. főigazgató sír­jánál kegyeletes emlékünnepély keretében megemlékezett az ott nyugvó tanárokról. Az emlékbeszédet az igazgató tartotta. A kegyeletes emlék­ünnepély után megkoszorúztuk és virággal hintettük el az ott nyugvó tanárok sírjait. Nov. 28-án ünnepély keretében felelevenítettük a legnagyobb magyar gróf Széchenyi István emlékét, abból az alkalomból, hogy ezelőtt 100 évvel fejedelmi adományával a Magyar Tudományos Akadémia alapját vetette meg. Széchenyi működését ünnepi beszéd keretében Majoros Béla tanár ismertette. — 1926 január 30-án a Petőfi Önképzőkör díszülést rendezett abból az alkalomból, hogy koszorús költőnk, Vörösmarty Mihály nagy költői alkotása : „Zalán futása" ezelőtt 100 esztendővel jelent meg. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom