Állami főreáliskola, Debrecen, 1924

16 szakadt munkáját folytatja, mikor megírja Diószegi Sámuellel az első rendszeres növénytant. A magyar botanikának ez a könyv az alapvetője ; nagy érdeme : a növények pompás magyar elnevezésén kívül Linné rendszerének átvételében áll. De Fazekas Mihály nemcsak Ludós \ olt, verseket is írt. Már katona korában megvan ez a poéta kedve. Megénekli a tavaszt, a nyári estét, a hosszú telet, a csermelyt, a violát, az ő kis debreceni kertjét, németesen, szentimentális hangokon. Csokonai hatása alatt ódákkal és anakreoni dalokkal is próbálkozik. Sajátságos, hogy lirai versei egyáltalán nem népies ízűek ; hangban, magyarosságban messze állanak a Ludas Matyi egészséges, reális, talpraesett modorától. Ez a Ludas Matyi című, négy ,,levonás"-ból álló komikus, elbeszélő költeménye tette híressé, biztosított neki helyet az irodalomtörténetben. A földesurán háromszor bosszút álló falusi suhanc története nemcsak a magyar irodalomban ismerős : vándor meséje a világirodalomnak. Fazekas szerencsés kézzel nyúlt ehhez a tárgyhoz ; felfogása, előadásmódja teljesen népies; pompás szavakkal, tősgyökeres magyar szólásokkal fűszerezi kerek elbeszélését. A hexameteres formával csak emeli a tárgy komikumát, de bámulatos könnyedséggel és természetességgel tudja népies ízű mondatait a klasszikus vers formájába önteni. Ezt a költeményt oly népszerűvé kettős célzata tette : 1. A természet fiának, az egyszerű paraszt fiúnak furfangos esze győzedelmeskedik a tanult úri emberen. 2. Az elnyomott jobbágy torolja meg sérelmét a kegyetlenkedő földesúron. Ezzel a tendenciával lett Ludas Matyi az első irodalmi támadás a nemesi kiváltságok ellen, a jobbágy érdekében. Hogy iskolánkat Fazekas Mihályról nevezték el, annak igen sok oka van : Fazekas Miüály Debrecenben született, élt és halt meg; Ludas Matyi-ja máig is kedves olvasmánya műveltnek és kevésbé műveltnek egyaránt; elévülhetetlen érdemei vannak a magyar növénytan terén ; az sem maradhat figyelmen kívül, hogy Fazekas Mihály mint vitéz katona, mint egyházának hű fia, mint városának hasznos polgára, általában mint a XVIII. század tiszta felvilágosodásától áthatott nemes jellemű ember erkölcsi példányképül szolgál annak az iskolának, melyet nevével díszít. V. Iskolánk múltja. A debreceni áll. főreáliskola 1873 november 3-án nyílt meg egyszerre négy osztállyal mint debreceni városi reáliskola Debrecen sz. kir. város közönségének áldozatkészségéből. A dologi és személyi kiadásokat maga a nemes város vállalta. Bőkezűen gondoskodott a tanárok fizetéséről s oly fizetést adott, aminőt akkor csak a kormány és a főváros fizetett a maga iskoláiban. Első ideiglenes elhelyezése a református főiskola roppant épületének egy kis szögletében történt. Az 1875. évben megnyílt az ötödik osztály is. Mivel azonban az 1875-i min. rendelet rendelkezései a főreáliskolákat nagyon költségesekké tették, a város a reáliskola további fejlesztésébe a maga erején nem merészelt belemenni. A reáliskola így 1889-ig ötosztályú maradt. 1886-ban a főiskolából is kiszorult a IV. és V. osztály, az igazgatói és könyvtári helyiséggel a Vecsey-házban nyert elhelyezést. 1885-ben tétettek első lépések a város részéről, hogy a reál-