Állami főreáliskola, Debrecen, 1913
II. Kirándulások. A tanulmányi kirándulásokat oly nagyértékű tanító és nevelő eszköznek tartjuk, hogy szükségesnek látjuk a kirándulásokat nemcsak megtenni, hanem róluk be is számolni. Hogy a tanulók és az iskolabarátok figyelmét minél inkább reátereljiik a kirándulások ügyére, az értesitőben külön fejezetet adunk a kirándulásoknak, abban a meggyőződésben, hogy sokan éppen oly szívesen fogják olvasni e kisebb-nagyobb úti leírásokat, amily készséggel rendezi a tanári kar a kirándulásokat és amily örömmel vesz azokban részt a tanulóknak mind nagyobb csapata. 1. Kirándulás Erdődre. Első kirándulásunkat az idén is október 6-án rendeztük. Már szinte hagyománnyá vált intézetünkben, hogy az aradi vértanuk emlékét felújítva tanulóink figyelmét felhívjuk a vidék történeti és más nevezetességű helyeire. Az aradi hősök emlékezetének azzal áldozunk, hogy megnyitjuk ifjúságiunk szemeit, tágítjuk látókörét, bővítjük ismereteit, mélyítjük lelki világát s így az évről-évre ismétlődő október 6-iki ünnepek sablonjába változatosságot, újságot viszünk be. Míg a mult iskolaévben nyírbátori kirándulásunkon mütörténeti és ipari tanulságokat merítettünk, az idén a szép fekvésű erdődi várnak és az ottani Petőfi-emlékeknek megtekintésével tanulóink földrajzi ismereteit is bővítettük, azonban egyuttalegygazdag,szemléltetőképsorozattal Petőfi alakját mintegy megérzékítve, irodalmi látókörüket szélesítettük. Hiszen oly kevéssé és oly mostohán kultiváljuk még legnagyobb költőinknek emlékét is. Amig élnek, nem törődünk velük; mikor meghalnak, nagypompávaleltemetjükőketésaztán újra elfeledjük. Középiskoláink ifjúságában, talán még az egyetemiben is, él a nagy költők iránti kegyelet érzése; ezt az érzést kell megragadnunk,megizmosítanunk, hogy el ne halványuljon, hogy el ne száradjon virága, ha az iskola friss harmatcseppjei nem táplálják többé. Ez érzés ápolásának nincs hatékonyabb eszköze, mintha elzarándokolunk azokra a helyekre, hol nagy költőink éltek vagy életüknek egyegy fontos mozzanata lejátszódott. Kassai diák koromban meglátogattuk egyszer a zemplén megyei kis falucskát, Széphalmot,