Állami főreáliskola, Debrecen, 1908
23 átalakulásban. Ennek lehetőségét az eddigieknél sokkal valószínűbbé tette az a nagyon sok kísérlettel igazolt felfedezés, hogy a rádiumból, ha nem is mint közvetlen produktum, hélium lesz, egy kémiai elem, amelynek fizikai és kémiai viselkedését, spektrumát stb. ismerjük. Ez a fölfedezés, ha csak későbbi kutatások meg nem döntik, úgyszólván döntő fontosságú az atomátalakulás elméletére. Ha egy elem a másikból keletkezhetik, akkor az alkémisták álma nem is tűnik föl oly esztelennek. Kaufmann vizsgálatai még egy rendkívül érdekes jelenségre tettek figyelmessé. — Ö ugyanis különböző sebességű (3-sugarakat vizsgált meg s azt találta, hogy minél jobban közelítik meg a fény sebességét, annál kisebb lesz az viszony, vagyis, mivel az elektromos töltést minden elektronon állandónak és egyenlőnek kell föltételezni, az m tömeg mindig nagyobb lesz. Tehát az elektron tömege nem állandó. Ez csak úgy lehetséges, ha az állandó mechanikai tömeghez még egy látszólagos u. n. elektromágneses tömeg járúl, amely a sebességtől függ. Sőt lehetséges, hogy az elektronnak nincs a szó közönséges értelmében vett tömege, hanem csak látszólagos, elektromágneses tömeggel bír. Ha ez beigazolást nyer, akkor a testek csak pozitív és negatív elektromosságból vannak fölépítve s így tömegük nem mechanikai, hanem elektromágneses eredetű. A radioaktív anyagokra vonatkozó vizsgálatok még a kezdet kezdetén vannak. De már eddig is sok jel arra mutat, hogy a thórium, aktinium és rádium az uránium fokozatos átalakulásának az eredménye; úgy, hogy az uránium-család utolsó tagjából az thórium, a thórium-család utolsó tagjából az aktinium és ezen család utolsó tagjából a rádium keletkezik. — Lehetséges, hogy a radiuin-család tagjainak folytonos átalakulása továbbhalad egészen az ólomig (atomsúly 206'5) vagy esetleg az ezüstig (atomsúly 107"7). — Ezt majd további kutatások fogják valamely irányban eldönteni. További kutatások eredményei a most fölállított atommintán bizonyára sokat fognak javítgatni; egy azonban igen valószínűnek látszik, hogy a tudomány megtalálta az elektronokban (pozitív és negatív) azon elemeket, amelyekből az anyagmindenség össze van rakva s a kémiai elemeknek tartott anyagok tulajdonképen ezen elektronok különböző számú és alakú halmaza. De akkor egy régi görög iskolának, Demokritosz és híveinek természet-filozófiájához jutottunk. Csakhogy mennyivel életképesebbnek és más színben látjuk mi e rendszert a mai természettudományi ismeretek rengeteg halmazában! 1 Frank János. 1 Ez a tárgyra vonatkozó irodalom Righinek Die moderne Theorie der physikalischen Erscheinungen című művében található.
