Állami főreáliskola, Debrecen, 1908

16 ben szükséges szemléltető rajzolásban jártasságot szerezzenek. Hogy a természetrajzzal kapcsolatban is sokat rajzolnak a fiúk, arról több értesítő szól. A kétéves gyakorlati idő, melyet annak idején a tanárbőség apasztására hoztak be, nemcsak megszüntette ezt a bőséget, hanem most már tanárhiányt idézett elő. A két évet már nehánv esztendeje egyetlenegy jelölt sem tölti ki tényleg, sőt sokan már az első év folyamán önálló, teljes munkakört kapnak, hiányzó tanárt helyettesítenek. A mult iskolai évben 247 rendes állást nem lehetett rendes tanárral betölteni. Pedig, amint a porosz minisztériumban mondották, a szövetséges német államokból Poroszországba jelentkező tanárokat szívesen fogadják s az ilyeneknek száma nem csekély; ellenkezőleg porosz származású pályázó más német államban nehezen kap alkalmazást. Sok tanárt veszít a német birodalom a külföldi német iskolák révén is. Ügy az európai, mint az Európán kívül fekvő német telepek, mihelyt lehet, német iskolát állítanak németségük megóvására s ezekhez természetesen az anyaországból kérnek tanárt. Küld is a kormány amennyit csak lehet. A külföldön töltött éveket a szolgálati időbe beszámítják, úgy, hogy bármikor veszteség nélkül visszatérhet a tanár. De sokan a kimenők közül elvesznek a németségre nézve, főleg ha fiatalon mennek ki s ott megnősülnek. A múlt év tavaszán Argentinia állama kért hat német tanárt, hogy ott német mintára szervezzenek középiskolát. Ki is ment a hat vállalkozó; kötelezték magukat, hogy megtanulnak spanyolul s legalább hat esztendeig ott maradnak. A tanári állások betöltésénél, ahol nálunk nyilvános pályázat van előírva a porosz iskolák tanári testületeinek a véleményét nem igen kérik. A városi intézeteknél még van valami beleszólása az igazgatónak, de az államiaknál annak sem. Érdekes eljárásról tanúskodik a charlottenburgi Kaiser FriedrichSchule értesítője: a városi tanács kiküldi az igazgatót, hogy a tanári állásokra pályázókat a maguk iskolájában ismerje meg és tegyen javaslatot. Tanárokkal folytatott beszélgetésben többszörösen feltűnt nekem, hogy szervezeti, tanügypolitikai és administrationális kérdésekben általában kevésbbé voltak tájékozva, mint mi, s legnagyobbrészt nem is mutattak valami nagy érdeklődést ily kérdések iránt; a legtöbbnek az volt a véleménye, hogy ez az igazgató vagy a minisztérium dolga. A tanári fizetésekről, ha nem adok is teljes és részletes képet, ami a német szövetséges államok és városok önálló berendezkedése mellett majdnem lehetetlen is, csak néhány adatot említek. Az állami tanárok közül a poroszok vannak legjobban fizetve. Berlinben a rendes tanár kezdő fizetése 2700 márka, amely háromévenként különböző fokokon át a 21-ik szolgálati évben eddig 6000 M-ra emelkedett, a folyó év őszétől pedig 7200 M-ra megy fel. A lakbér osztályok szerint 420—1000 M. s egy része a nyugdíjba is beleszámít. Ehhez több városban még helyi pótlék járul. A helyettes tanár fizetése 1800—2400 M, ha legalább heti 12 órát tart. Ha ennél kevesebb az órája, akkor egy tényleg megtartott óra után 2"50 M jár, technikai (rajz, ének, torna) óra után 2 M. A wissenschaftlicher és a technischer Lehrer és Hilfslehrer közti hivatalos különbséget ugyanis szigorúan megtartják. A rövid helyettesítésekre kiküldött