Állami főreáliskola, Debrecen, 1908

13 tekintettel is, kik nem mehetnek el a nagy városból. Hogy mily mértéket ölt a nyári szünet elején az utazás, mutatja az, hogy a vasúti igazgatóságok már hetekkel előbb falragaszon hirdetik az indítandó szünidei diákvonatokat. A műegyetemi tanulmányokra készülők érdekében a porosz miniszter ez évben ajánlotta a tanári testületeknek, hogy a felsőbb osztályú tanulók rajzai közül azokat, melyek arra valók s amelyeket a szaktanár az illető tanuló saját munkájának ítél, lássák el erre vonatkozó igazoló megjegyzéssel s az iskola bélyegzőjével, hogy a műegyetemen a tanárok ítéletét megkönnyítsék, a tanulót meg sok felesleges munkától megszabadítsák. Akárcsak a mi miniszterünk adta volna ki, annyira illik a mi viszonyainkra az a rendelet, melyet a szász kultuszminiszter az igazsáügyminiszterrel egyetértve adott ki ez év elején s amelyben a jogi pályán észlelhető túltömöttségre való tekintettel lebeszéli erről a pályáról mindazokat, akik nem éreznek határozott hajlamot és tehetséget ez irányban. Az iskolai ünnepek közül kettő magaslik ki: az egyik szeptember 2-ika, a Sedantag, a másik az érettségit tett tanulók elbocsátása. Az előbbit leginkább kirándulással (Sedanfahrt) ünneplik, melynek keretében a nap történelmi jelentőségét is méltatják s amelyben a szülők is igen élénk részt vesznek. Ilyenkor szokott megnyilvánulni a szülők adakozó kedve különböző díjakban és alapítványokban. Az érettségi elbocsátó ünnepélyen, melynek Németországban sokkal nagyobb jelentőséget adnak, mint nálunk, a legtöbb iskolában nagy ünnepi előadás van, sokszor zsidó, görög, latin, francia beszéddel, szavalattal, felolvasással, vitatkozással. Érdekes, hogy a császár mennyire szívén hordja az ifjúság katonai szellemének ébresztését. Minden évben kétszer, a tavaszi és őszi nagy berlini helyőrségi szemle napján császári rendeletre iskolai szünet van. És mivel a szemléket mindig a nagyközönség is nézheti elég drága tribünökről, a hadvezetőség minden berlini középiskolának 50—60 növendéke számára külön elkerített helyet biztosít, ahonnan a szemlét az ifjúság is végig nézheti ingyen. Születése napján pedig a császár minden iskolának egy nagy díszművet juttatott, melynek címe: „Deutschlands Seemacht". A berlini iskolák figyelmét külön rendelet felhívja a Marinemuseum megtekintésére. Sok tanár és nemcsak éppen az öregebbje, még megtartotta azt a régi szokást, hogy reggel ..Guten Morgen, Jungen" köszöntéssel lép az osztályba, a fiúk természetesen kórúsban viszonozzák a Guten Morgen-t, mint a gránátosok a császár köszöntését. A tanulók osztályonkénti létszámát tekintve, a német iskolák irigylésre méltó előnyben vannak felettünk. A népes nagyvárosi iskolák alsó osztályaiban is ritkán haladják túl a 40-et, a felső osztályokban pedig a lejebb megkezdett párhuzamosítás majd mindig megmarad, úgy, hogy vannak 15—16, sőt 13—13 tanulóval fentartott párhuzamos osztályok is. A legnépesebb iskolákban is az átlagos létszám 25, ritkán emelkedik 30-ra. Weimarban pl. a Wilhelm Ernestisches Gymnasium 15 osztályában 373 fiút tanítanak, a frankfurti GoetheGvmnasium 18 osztályában 445-öt, a berlini Askanisches Gymnasiumban 18