Állami főreáliskola, Debrecen, 1906

6 A sok különböző és kisebb-nagyobb adomány közt meg kell említenem azt a kétszáz koronát is, melyet Debreczen szab. kir. város tanácsa kérésünkre megszavazott. A gyűjtés mindjárt kezdetben a legszebb eredménnyel indult meg s két hónap múltán a tanári testület már biztosan látta, hogy a szükséges összeg, ha lassan is, de bizonyosan egybegyűl s a zászló elkészítésére kiadhatta a megrendelést. A zászlókészítésben irányelvül követtük, hogy mindazt, amit itthon e városban vagy az ország határain belül előállíttathatunk, mindazt itthon, a hazai s magyar képesség és képzettség segítségével készíttetjük el. A zászló szövetének és szalagjának hímezésére a helybeli nőipariskolát kértük fel, mert ezen intézetnek, különösen az intézeti igazgatónő munkásságának egyik jelentékeny termékét már volt alkalmunk megismerni. Azt hiszem, nem vágunk elébe a közönség ítéletének, ha mi elismerésünket az igazgatónő és munkatársnőinek már most kifejezzük és megelégedésünket nyilvánítjuk. A zászlórúd alkotó részeit, a rúd hegyét, díszítő gömb és lándzsa kivételével, melyet az idő rövidsége miatt a Löfkovits Arthur műhelye Budapesten készíttetett, szintén itthon csináltattuk, a fa részeket Gréf esztergályos-, a fémrészeket pedig Földvári László műszergyártó műhelyében. A zászlótartó vállszíj díszítését Dávidházy Kálmán remek kivitelben készítette el. Elismerésemet kell kifejeznem a magam és tanítványaink nevében Pálfy József tanártársamnak is, mert úgy a zászló tervét a maga egészében, valamint a zászló kiegészítő részeit és ezek díszítő tervezetét ő készítette. A zászlón minden művészeti rész az ő ízlésére vall. lm ezekben számoltam be most ide állított és az élet viharába viendő zászlónk rövid történetéről. Most im itt áll, itt lobog a zászló előttünk. Tisztelettel kérem a mi kedves vendégeinket, tekintsék ezt úgy, mint a mi intézetünknek és intézeti ifjúságunknak a közönség segítségével szerzett becses ereklyéjét; — idő múltán pedig fogadják úgy és becsüljék annyira, amint és amennyire megérdemlik azok, akik időről-időre maguk előtt hordani és lobogtatni fogják. * * * Még egy körülményt kívánok a mélyen tisztelt közönség előtt felemlíteni. Ez már nem a zászló eddigi történetére vonatkozik, hanem inkább ezen ünnepség rendezésénél követett eljárásunk igazolásául szolgál. Mi eltértünk a zászlószentelésnél e városban különösen az újabb időben alkalmazott, de bizonyára másfelé is hasonló módon gyakorolt szokástól. Zászlószegeket nagyobb számban nem csináltattunk s nemcsak a nagyközönség azon részének, mely iskolánkkal semminemű összeköttetésben nincs, de azon kegyes pártfogóinknak sem küldöttünk, akik adományaikkal intézeti zászlónk megszerzésében bennünket hathatósan támogattak. Mi úgy gyanítjuk, azt vettük észre, hogy a közönség egyrésze, a szegeknek nagyszámú szétküldését, önmagára gondolva, oly megtiszteltetésnek tekinti,