Állami főreáliskola, Debrecen, 1904

17 is ismerték s általában úgy ezeket, mint intézeteiket alacsonyabb renditeknek tekintették, mint az államiakat. Elég sajátságos még ma az a tanítási rendszer, hogy minden tanár, ahogy megkezdi a maga tárgyának bizonyos osztályokban való tanítását, azon nem esik változás; állandóan ugyanazt tanítja ngyanazon osztályokban, míg nálunk az úgynevezett felvezető rendszer a régi iskolákban is általában el van már fogadva. Franciaországban a német tanár csak németet tanít, egyebet semmit. Csak a két ókori nyelv van egy tanár kezében a franciával. Ennek előnyeit ós hátrányait fejtegetni nem ide való feladat. A nyelvtanításban az 1903—4. iskolai évben a franciák általánosan kötelezőleg behozták az új, direkt módszert ós pedig megalkuvás nélküli kizárólagossággal. Ez irányban régebben és másutt tett tapasztalataimat 1904-ben Pijonban volt alkalmam bővíteni. Boirac rektor ajánló levelére Bourlier proviseur készségesen megengedte, hogy a kiszemelt órákon meghallgassam a tanítást s amennyire a szokatlan juliusi hőségben s az iskolai óv végén lehetséges volt, éltem is az engedelemmel. Az alsó osztályokban fiatal ós ügyes tanárok voltak, ott igen élénk volt a tanítás menete. Kis létszám mellett a fiúk figyeltek s a VI. osztályban (nálunk I.) meglepő könnyedséggel feleltek a tanár német kérdéseire. Szókészletük sem kisebb, mint nálunk, formaérzékük biztosabb, mint a régi, mindig csak grammatizáló és fordító eljárás mellett. Nagy különbség természetesen az, hogy németet a francia gyermeknek jóval könnyebb tanúlni, mint a magyarnak. Nekünk épen az az óriási nehézségünk, hogy a mi nyelvünk oly roppant eltérő szerkezetű azoktól a nyelvektől, melyeket iskoláinkban tanulunk. És a lycóevel kapcsolatos elemi iskola III. és IV. osztályában, melyet ők VIII. és VlI-nek neveznek, szintén tanulnak németet. A lycée középső osztályaiban, hol 1903-ig a régi módszer szerint folyt a nyelvtanítás, a hirtelen átmenet nagy zavart okozott; a felsőkben kevésbbó, mivel ott az alaki képzés már jóformán be van fejezve. A II. 0. osztályban (nálunk reáliskolai V.) a Cinq langues című folyóiratból olvastak egy politikai tartalmú cikket, mely láthatólag nehéz volt a fiúknak: úgy vettem észre, hogy csak azok vesznek részt a tárgyalásban, kik az iskolán kívül is tanultak németül. Német vagy angol órán egyszer sem hallottam a tanárt francia szót kiejteni. Az érdemesebb és idősebb tanárok kitüntetésére a becsületrend különböző fokozatain kívül leginkább az Oífioier d'Académie és az Officier de l'Instruetion publique címeket osztogatja a kormány és pedig nem éppen szűk marokkal. A gomblyukban elhelyezendő különböző színű apró rózsácska, vagy az akadémiai pálma mindenkitől óhajtott kitüntetés, és boldog tulajdonosa hűségesen hordja is majdnem állandóan. Már I. Napoleon császár elrendelte, hogy épúgy mint a bírák, a tanárok is hivatali egyenruhát viseljenek. Az egyenruha ha módosult, is azóta, ma is meg van, de a tanárok csak ünnepélyes alkalmakkor veszik Állami Főrefüiskolai Értesítő. 2