Állami főreáliskola, Debrecen, 1904

15 azt Laurie említett művében olvassuk. Az I. díj 6 kötet, a II. díj 2 kötet. Lényegben, de nem a formájában hasonlítanak e versenyekhez a nálunk néhány éve meghonosított középiskolai mathematikai versenyek, melyekben az érettségit tett gimnazisták és reálisták vehetnek részt szeptemberben Budapesten vagy Kolozsvárt. Pályamunkához köti a felvételt néhány felsőbb intézet is. Ilyen a középiskolai tanárképzőintézet, école normálé supérieure, a saint-cyri katonai akadémia, école spéciale militaire de Saint-Cyr és a műegyetem école polytechnique. Ezen intézetekbe felvehető növendékek száma meg lévén határozva, a sokkal több pályázó közül szigorú felvételi vizsgával választják ki a legjobbakat. Hogy e vizsgálatok nem könnyűk, mutatja az, hogy minden lycée mellett az érettségi vizsgálatot már letett növendékek számára egy vagy két éves külön előkészítő tanfolyam van rendes iskolai szervezettel azok számára, akik azokba a felsőbb iskolákba pályáznak. így az az előny, hogy a francia középiskola csak hét osztályú, a tanulók jó részére megszűnik s ők is csak úgy járnak nyolc évig, mint mi. Minthogy így az iskolai élet folyamán elég tág tere nyílik a versenynek, pályázatnak, azért a francia iskolában nem fejlődött ki .a mi önképzőköreinknek megfelelő intézmény. Az étude-nak nevezett dolgozószobákban azonban mindenütt van egy kis ifjúsági könyvtár, melyből a tanuló, ha rendes dolgát elvégezte, olvasni valót vehet, hogy a munkára szánt időnek hátralevő részében legyen mivel foglalkoznia. Azonkívül igen sok helyen épúgy szerkesztenek az ügyesebb diákok írott vagy litografált iskolai újságot, mint nálunk. Ismeretes azon kívül, hogy épen Franciaországban a hivatott íróktól művelt ifjúsági irodalom igen magas színvonalon áll. Iskolai szokások. Az ifjúság közt a tegeződés általános, a bennlakóknál meg épen kötelező. Kissé különösnek tetszik nekünk az a szokás, hogy a tanárok a tanulókat nemcsak a legkisebb osztálytól kezdve magázzák, hanem legnagyobb részt a Monsieur címet is megadják nekik. Az osztályban való viselkedésökben a fiúk általában szabadabbak, mint nálunk, nem mindig a jó nevelés dicséretére. Többnyire ülve felelnek, de az az ülés mindenféle átmenetet mutat a könyöklőstől egészen a fekvésig. Némely órán szólítás nélkül is bele beszélhet mindenki társának a feleletébe. Láttam az érettségi vizsgálaton oly jelenetet is, hogy a felelő oda könyökölt a tanár katedrájára s úgy felelt. Ezek a külsőségek nagyrészt abból folynak, hogy a franciáknál általában lazább a fegyelem és az idősebbek tisztelete már a családban is; az életben meg épen szembetűnő s sokszor a legérdemesebbeket rántja le az éretlen, a nagyhangú. A fiatal kor éles megfigyelése s pajkosságra való hajlama a francia iskolai életben is csak úgy nyilvánul mint nálunk, egyebek közt a gúnynevek adásában. Néhány országosan ismert gúnynév itt következik. Az internatusokban az ebédhez néha bort is kapnak a fiúk.