Állami főreáliskola, Debrecen, 1902
7 a legpontosabban ismerte és eltalálta, melyet úgy vezethetett, mint a mesebeli hegedős az elvarázsolt gyermekeket, de az már csoda, a szónoklás történetében majdnem példátlan eset, hogy idegen nyelven, ismeretlen hallgatókat is meg tudott hódítani; a márcziusi napokban Bécs majdnem úgy lelkesedett érette, mint Pozsony és Pest; bujdosása idején pedig szónoki beszédei diadal-úttá .tették neki londoni bevonú- lását és amerikai fogadtatását. Századok fognak századokra következni s úgy lehet, a késő jövendő nemzedékei előtt kicsinyeknek fognak feltűnni azok a kérdések, melyek miatt Széchenyi és Kossuth oly szenvedélyes harczot folytattak, mint ahogy bennünket is csak kevéssé érdekelnek az Aeschines és Demosthenes közötti ellentétek; elkövetkezhetik oly idő is, melyben szinte érthetetlenné válik Magyarországnak Ausztria ellen vívott dicső szabad- ságharcza, mint a hogy most mi bajosan tudjuk eldönteni, Macedóniának vagy Athénének volt-e igaza az amphyctioni háborúkban, de annyi század nem múlhatik eh oly idő nem jöhet, a mikor és a melyben hódolattal ne adóznánk Kossuth szónoki műveinek, a mikor lelki mély örömet ne éreznénk a művészi alkotásban, a nyelv és szerkezet szépségeiben, mint a hogy ma is bámúlattal elemezzük és gyönyörrel élvezzük Demosthenes filippikáit. * * * A világtörténelem nagy férfiait tisztelet és csodálat illeti, a magyar történelem nemzeti hőseit szeretnünk és imádnunk kell. Kossuth nagy nemzeti hősök munkáját végezte, a magyar történelem korszakalkotó vezéreinek nyomdokain járt, a magyar nemzet és nép legszebb erényeit és legsajátosabb tulajdonait egyesítette magában. — Egyaránt megtaláljuk benne a jussára féltékeny nemest és a szabadságot mindennél többre becsülő nép fiát; egymaga volt újabb korunk Werbőczyje és Rákóczija. Werbőczy kiterjesztette a főnemesség jogait a legutolsó köznemesre is, helyet juttatott az akkori egész magyar nemzetnek, a nemességnek az országgyűlésben és a király tanácsában. Kossuth ugyanezt tette, csakhogy fenséges nagy arányokban; a népnek millióit vitte be az alkotmány sánczai közzé és a legszegényebb bocskoros paraszt előtt is megnyitotta a törvényhozás kapuit és a minisztérium bársony székeit. — Werbőczy törvénykönyve, a magyar „Corpus iuris“ szerint élt a magyar nemzet több, mint háromszáz évig; Kossuth törvényei, az 1848. évi alaptörvények —- erős a hitünk — a magyar államnak örök életére szólnak. A magyar nép lelkében még jobban összeforrt Rákóczi és Kossuth alakja, e két név a magyar nép politikai hitének ugyanazon szentségét lejezi ki. A történelmet intéző végzet úgy akarta, hogy a magyar nem-
