Állami főreáliskola, Debrecen, 1899
7 közös teherviselést, a 13-ik az egyházi rendnek lemondását a papi tizedről. A 15-ik c/.ikk megszünteti az ősiségét. Ezen intézkedés folytán szabaddá lett a földbirtok és a paraszt, s az egyes családoknak lekötött föld egyéni birtok lett, a mi gazdasági tekintetben roppant fontos változás volt. A 16-ik t.-cz. a megye kormányzatát is népképviseleti alapra fektette. A nem nemes is megkapván a hivatalképességet, ujabb, életerős elemmel erősbödött a közélet. A megyei intézmény mint ilyen azonban gyöngült. A márcziusi napokban felállított nemzetőrségről a 22-ik czikk intézkedik és pedig ugy, hogy ezt az intézményt teljesen az országgyűlés hatáskörébe helyezi, a tisztek kinevezését a nádorra és a minisztériumra bizza így igyekezett a törvény egy teljesen független és az országgyűlés rendelkezésére álló fegyveres erőt biztosítani, melyre a veszély napjaiban feltétlenül számítani lehetett, ha már a magyar hadsereg nem nyerte meg azt az önállóságot, melyet az országgyűlés a számára kivánt. Erre a nemzetőrségre volt bízva a rend és közbiztonság fentartása is addig, a míg a magyar ezredek a külföldről haza érkeznek. Azonban ez őrség fegyelmezetlen s részben fegyvertelen lévén, a valóságban — legalább egyelőre — nem igen lehetett volna annak nagy jelentőséget tulajdonítani, ha nem tudnók, hogy az erkölcsi erő és a lelkesedés csodákat művel. A 21 -ik czikk a nemzeti nyelv és a nemzetiség védelméről gondoskodik; a 28-ik eltörölvén az előzetes sajtóvizsgálatot, kimondja a sajtószabadságot s szabályozza a könyvnyomdák és könyvkereskedések felállítását. A magyar egyetemet a törvény nemzeti intézménynyé teszi azzal, hogy a közoktatásügyi miniszter alá rendeli s az oktatás és tanulás szabadságát is biztosítja. Végül kimondja a teljes egyenjogúságot a bevett vallásfelekezetek közt. Ma, midőn ezen törvények megalkotásától fél századnál hosszabb Az üj alkotmány ^ v^| aszt e] ; s gyökeres átalakító hatásuk minden téren érvényesült, m Á | + n + ó C O nehéz jelentőségüket teljesen méltányolni. S habár az általánosítás ily tekintetben sokszor felületességre vezet, mégis meg kell elégednünk azzal, hogy a régi s az uj állapotokat a főbb jellemző vonások szembeállításával különböztessük meg egymástól. Tulajdonképen nem uj alkotmány ez az 1848-iki, a mennyiben a nemzetnek mint egész testnek a királyhoz való viszonyán alig változtat; csak a nemzet egyes osztályai közötti viszony módosul: megszűnik az elzárkózás, a határok tágulnak. Addig a nem nemes jóformán nem is létezett: most a törvény eltörli a különbséget, jobban mondva ledönti a nemességet körülzáró és védő korlátot; az eddigi százezrek helyett milliókat fogad be az alkotmány sánczaiba. Az arisztokratikus szellemet felváltja a demokratikus, miáltal szabad érvényesülésre jutván minden tehetség minden téren, a nemzet belső ereje nem sejtett módon megnövekedett. És kérdjük, mi tette lehetővé e rohamos és mégis békés átalakulást r Erre nem könnyű és nem egyszerű a felelet. Bármennyit hatott is az idők szelleme, a franczia nagy forradalom példája és sok más nem kevésbbé fontos ok, a legfontosabb oknak mégis azt kell tartanunk, mely magában a magyar nemességben, az országgyűlés tagjaiban rejlett: azt, hogy megértvén a helyzetet s belátván a haladás feltétlenül szükséges voltát, a nemesség önként, önzetlenül tette meg azt a lépést, melyre a franczia nemességet csak a nagy forradalom kényszerítette óriási áldozatok árán. A magyar nemesség lemondott előjogairól még mielőtt kényszerhelyzetbe került. Ez örök érdeme marad, ezzel állította ki magának igazi nemesi levelét. Hogy pedig oly simán s oly rövid idő alatt mehetett végbe az átalakulás a nemzetben és
