Állami főreáliskola, Debrecen, 1896

22 népszerűségre. Czéljánál fogva első sorban a helybeli gyermekek iskoláztatási szükségeinek kivánt megfelelni. De még a helybeliek sem látogatták nagyobb számmal. A vidékiek még kevesebben keresték fel Illetőség szerint igen sokan helybeliek voltak még azok közül is, kiket vidékieknek gondolnak; mert a beirási anyakönyvben a szülők lakhelyét mellőzik és csak gyermek születési helyét tűntetik ki. Az iskola fejlődésének és felvirágozásának egyik legfőbb akadálya az, hogy költségvetésének nem volt egészen biztos alapja. A gőzmalom alapítványának kamata egy tanári állás ellátására is kevés volt. Az alapítók maguk is egész világosan kifejezték azon meggyőződésüket, hogy az egyházkerület és a társadalom hathatós támogatásától, valamint a városi hatóság bőkezűségétől sokat várnak a tanintézet érdekében. A remény nem mindenben teljesült be. — Az iskola czéljának megismertetésére 1000 példányban nyomtatott tájékozást adtak ki és osztottak szét. A költségek fedezésére házanként gyűjtést rendeztek. Az iskola megnyitása és fentartása érdekében mindent megtettek. Eljárásuknak azonban nem minden tekintetben volt kellő sikere. Balogh Péter superintendens ISI", szeptember 28-án kelt átiratában tudatja a város polgármesterével, hogy a polgáriskolára megejtett gyűjtés eredménye 2808 frt volt készpénzben. Ez a tett ajánlatokkal mintegy 3000 írtra emelkedik fel. Ezen utóbbi összeg és a Csanak-féle alapítvány összesen 780 irtot kamatoz ; a főiskolai pénztár is ad a polgáriskola költségeihez 240 Irtot. A három osztályra tervezett polgáriskola 3000 frtnyi évi költségeiből tehát fedezve van 1020 fit, fedezetlen 19S0 frt. Az egyházkerületnek 186^. augusztus hónapban hozott közgyűlési határozata értelmében tehát kéri a városi tanácsot, hogy ezen összeget a polgáriskola költségeire szavaztassa meg a képviselő testület által; addig is azonban az iskola második osztályának megnyitásahoz szükséges íbO frtot az 1365- 66. iskolai évre tegye folyóvá. 1 A város tanács a kért 1980 frt segélyt eleintén (1866. okt. 5-én kelt végzésével) csak azon föltétel mellett akarta megadni, ha I. a város a tanárok választására befolyást gyakorolhat; 2. az iskola ügyeinek intézésénél az egyházkerület neki az alapítványnak megfelelő szavazási jogot enged; 3 évenkint három árvát vagy szegény gyermeket tandíjmentesen vétethet be a tanintézetbe. Miután a főiskola elöljárósága ezen feltételeket el nem fogadhatta, a városi tanács is elállott ama kivánataitól, és a kért i 980 frtot, mint a polgáriskola kiadásaihoz való állandó hozzájárulását legalább három év múlva 1867. évi deczemberben megszavazta. Ezzel tehát valamennyire már biztosítva lettek volna a polgáriskola rendes költségei. De az iskola fenmaradása, különösen pedig továbbfejlődése ínég ekkor is nagyon bizonytalan volt. Egyik baj az volt, hogy már magánál a tervezésnél is nagyon csekélyben állapították meg a költségeket. Különösen nagyon csekély volt a tanárok fizetése. Előre látható volt, hogy ily csekély fizetéssel 1 Balogh Ferencz ur egykorú feljegyzései.