Állami főreáliskola, Debrecen, 1896

13 kat akarna felállíttatni, még a földmiveléssel foglalkozó népesebb mezővárosokban is, milyenek Makó, Szentes, Szarvas, Szalonta, Hajdu-Böszörmény és mások. ' A magyar közönség nagyrésze azonban, a mely előbb maga óhajtotta és sürgette a reáliskolákat, 1850-től kezdve, azoknak felállításától mindaddig idegenkedett, mig németesitő hatásuktól félni lehetett. És valóban azt tapasztaljuk, hogy leginkább a német vagy más idegen és vegyes ajkú városok sietnek a reáliskolák felállításával, igy például Pozsony, Buda, Kassa és Pest; a magyar ajkú városokban pedig még ha felállítják is, nem tudnak azok fejlődésnek indulni egész 18G4—1868-ig, vagyis addig, mikor németesitő hatásuktól már nincs mit tartani. Debreczenben nem is kisérlették meg felállítani, ha csak az absolut korszak sokszor emlegetett polgármesterének Csorbának egyik évi jelentésében használt azon kifejezést, mely szerint ő reményli, hogy a város nem sokára egy iparműtanodával fog gyarapodni, ily kísérlet kifejezőjének nem tekintjük. Az önkormányzat jelentőségét az országban sehol nem érezték és becsülték jobban mint Debreczenben, melynek lakossága 1850. körül, még jobban mint most, tulnyomólag reform, vallásuakból állott. A többi városaink, még ha a protestánsoknak is volt azokban befolyásuk, mint péld. Kecskemét, Pápa, Miskolez, vagy az ágost. vallásuakra tekintve Pozsony és Sopron, nem hasonlíthatók ebben a tekintetben Debreczenhez, mely a legnépesebb és tisztán magyar egyházkerületnek állandóan középpontja, közgyűléseinek és kormányzatának székhelye volt. Az alkotmányos és demokrata érzület itt talán jobban kifejlődött mint bárhol másutt az országban. A nemzeti művelődés magyarságáért sehol másutt nem tettek annyit mint itt Debreczenben. Az absolut kormány a maga középiskolai rendszerének behozatalával, a gymnasiumok kötelező átalakítása által nem csak érintete, hanem ugyancsak erős kézzel támadta meg a protestáns vallásfelekezetek önkormányzati jogait is, melyeket pedig évszázadokon át számukra annyi meg annyi országos törvény biztosított. Az egyházkerület tulajdonát képező debreczeni főiskola berendezésének és tanrendszerének megállapítását is az egyházfelekezet önkormányzati jogának biztosították ugyan ama törvények: és a felekezet főkormányosai mégis kénytelenek voltak az államhatalom követeléseihez alkalmazkodni, ha iskola fentartási jogaikat és iskolájuk nyilvánossági jogát megakarták menteni. Ha az iskolafentartást illetőleg még a protestáns felekezetek sem tudták teljes épségükben megvédeni törvények által biztosított jogaikat, annál kevésbbé lehetett bizalommal fogadui az államhatalom azon tanácsadásait, melyekkel ez 1 Török János 1852-ben s talán 1852. előtt is a „Magyar Hirlap"-ban tette közzé czikkeit; 1853-től 1855-ig a „Pesti Napló "-ban, a reáliskolákról szóló hosszú czikksorozatot pedig 1857-ben a „Magyar Sajtó"-ban. Az összes czikkeket „Magyar Életkérdések" és „Török János Publicistikai Dolgozatai" és „Nemzetgazdasági Némely Dolgozatai" czim alatt összegyűjtve két kötetben adta ki. — Az előbbi 1852-ben, az utóbbi 1858-ban jelent meg.