Állami főreáliskola, Debrecen, 1892

ii A fővállalkozók Tóth és Barcsay a régi falak és törmelékek eltávolítása után szeptember első napjain nagy erővel fogtak hozzá az építkezés megkezdéséhez. Az enyhe és száraz időjárás az építkezésre elég kedvező volt. Időközben az esőzés, vagy a fagyos hideg éjjelek miatt egy-két napra kénytelenek voltak ugyan a munkát megszüntetni; de azért november 20-án a kőmives-munkával annyira előre haladtak, hogy a tető ácsmunkáját is megkezdhették, deczember 5-én pedig az egész épület (a külön álló torna-terem kivételével, melynek építését csak ezen év tavaszán kezdték meg) egészen tető alá került. A tavaszon is a belső munkát igen korán, márczius első napjain, megkezdhették. Egy darabig az éjjeli fagyok ekkor is késleltették ugyan a munka gyors folytatását, de azért az épületet a kikötött határ-időre, 1893. évi julius 31-ig — ugy látszik — teljesen elkészíthetik s még az uj iskolai év megnyílta előtt az iskola rendelkezésére bocsáthatják. A főépület kétemeletes és a Hatvan-utcza külső felében két utcza szögletén áll, tehát úgynevezett sarok-épület. Főhomlokzata a Hatvan-utczán van, a mellékhomlokzat pedig, melyhez a déli oldalon még egy udvari szárny is csatlakozik, az építkezés alkalmával nyitott uj utczára nyúlik be. A Hatvan-utcza a város középponti vidékéről, a piacztól, nyugoti irányban a város széléig nyúlik s ennélfogva másodrangú főutczául tekinthető; a reáliskola épülete mellett 30—32 méter szélességű, tovább kifelé még szélesedik, s külső vége felé már 55—56 méter szélességűre tágul ki. A Hatvan-utcza és a vele egy irányban húzódó Nagyuj-utcza közt az építés alkalmával nyitott uj utcza egész hosszában egyenletesen 15 méter széles. E szerint tehát a reáliskola uj épületének ablakai mindkét oldalon tágas utczáról bőven kapják a világosságot. A környéken most még csak földszintes házak vannak ; de a világítás még akkor sem lesz hiányos, ha a szomszédságban későbben mind emeletes és két emeletes házak épülnének. Az épület hatvan-utczai szárnya az utczai vonalon 39.

0

g méter, az uj utcza vonalán pedig 56.,

9 méter hosszúságú. Ez utóbbi szárny folytatásául tekinthető a 18 méter hosszúságú torna-csarnok, melyet a főépülettel egy 7 méter hosszú fedett folyosó kapcsol össze. A torna-csarnokon túl még mintegy 8—9 méter hosszúságban beépítetlen terület marad kocsi bejáratul. Az épület kétszárnyának tengelyvonala 82 fokú szöglet alatt metszi egymást. E miatt a sarok-szoba ferde négyszög lett volna. Ezt a tervező ugy alakította át. hogy a fő- és mellékhomlokzat utczai vonala által képezett szögletet 5.

5 méter hosszúságú vonallal lemetszette, s ezen lemetszésnek megfelelőleg az udvari falak találkozó pontján is hasonló, habár rövidebb átmetszéseket alkalmazott. Ez nemcsak azért volt czélszerü, mert ez által a sarok-szobák, a földszinten, az első és második emeleten, symmetrikus hatszögüekké lettek; hanem azért is, mert az igy lemetszett sarokra igen alkalmasan lehetett elhelyezni a főkaput, mely 2.

2

0 méter széles és a díszes hatszögletű szobába, mint előcsarnokba nyílik. A lemetszés következtében a lépcső előtt, a két szárny folyosóinak egyesülésénél is, a hol a tanuló ifjúság a tantermekből kijövet össze szokott torlódni, egy szép és tágas előtér keletkezett. A főlépcső a főkapuval szemben és a két szárny udvari oldalának találkozási pontján ugy van elhelyezve, hogy az épület főtömegéből mintegy 7 méter-