Állami főreáliskola, Debrecen, 1892

ii bizottság 1874. évi november 2-án kelt jelentésében az ev. ref. egyháznak a Collegiuni szomszédságában levő részben, üres, részben értéktelen épületekkel fedett, úgynevezett consistorialis telkét jelölte ki, melynek értékét a szakértők 30,000 frtra becsülték. Ugy látszik, liogy ekkor még gyorsan szerették volna az egész ügyet elintézni ; mert be sem várták, hogy a telekre vonatkozólag az egyházzal kötött szerződést a közgyűlés elfogadja, hanem a Gelenczey Pál reáliskolai igazgató és Domokos Kálmán gazdasági tanár által készített javaslat alapján, a városi tanács már 1875. február hó 17-én pályázatot hirdetett az építészeti tervek elkészítésére. A pályamüveket május 15-re kellett benyújtani. A pályázati feltételek szerint a circa 4800 négyszögméter nagyságú telken oly épületet kell emelni) melyben az akkor már nyolcz osztályura tervezett főreáliskola, az állami gazdasági tanintézet és a kereskedelmi középiskola kellő helyet nyerjenek s ezeken kivül még az egyháznak is legyen benne annyi helye, hogy az építkezési területen lerombolt hivatalait ott elhelyezhesse. A város közönsége az egyházzal kötött szerződést csak 1875. évi május 13-án tartott közgyűlésen, tehát csak két nappal előbb fogadta el, mint a pályatervek benyújtásának határideje letelt. A beérkezett pályatervek közül a Gerster Kálmán budapesti építészét fogadták el. Ezen terv szerint mind a három tanintézet (u. m. a reáliskola, a gazdasági tanintézet és a kereskedelmi középiskola) részére egészen önállój külön bejárattal és elkülönített udvarral bíró épületrész készült volna; de azért kívülről tekintve a három épület mégis egynek tünt volna fel. A terv szerint a három részből álló egész épületnek közepén 31 méter hosszú homlokzattal emelkedett volna a reáliskola két emeletes épülete. Mellette jobbról észak felől, mintegy 10 méternyi távolságra tőle a gazdasági tanintézet, 15 méter hosszúságú s egy emeletes utczai homlokzattal; hasonló távolságban és hasonló homlokzattal tőle délre a kereskedelmi iskola és az egyházi hivatalok befogadására szánt harmadik épületrész. Ez utóbbi két épülettel a reáliskolát mindkét oldalon egy-egy díszes oszlopcsarnok kötötte volna össze az első emelet magasságában ugy, hogy a különben három épület, kívülről egészen egynek látszott. A két oldal-szárny homloka az utcza vonalán lett volna ugy, mint most a gazdasági tanintézet épülete áll. A kettő között lett volna a reáliskolának vasrácscsal kerített 22 méter széles előudvara. Építészeti tekintetben tehát a kérdés igen ügyesen volt megoldva. — Tanügyi tekintetből azonban több kifogást lehetett ellene emelni. Mikor a városi tanács a terveket az építészeti és szépitési bizottságnak véleménymondás végett kiadta, ez ugyancsak bőven sorolta fel a maga észrevételeit és kifogásait. Egyik legfőbb hibája volt a tervnek az, hogy a reáliskolának szánt rész, mint zárt négyszögben épített két emeletes ház egy szűk és csak 200 négyszögméter nagyságú középudvart zárt volna be ; s hogy a lépcső ezen szük udvarnak hátsó részében, tehát mintegy félre eső helyen lett volna; s a tantermek ablakai legnagyobb részben egyik oldalról a gazdasági tanintézet udvarára, másik oldalról meg az egyház udvarára, tehát idegen területre nyíltak volna; továbbá, hogy udvarterület, a hova a tanuló ifjúság az óraközökben üdülést