Állami főreáliskola, Debrecen, 1892

ii térségek értékesítésére szolgálnak, melyek az udvari főfal és lépcsőház falai közt keletkeztek. Itt a főfal és a lépcsőház fala két igen éles szögletet képeztek. Ezek építészeti és egyéb okok miatt ugy nem maradhattak. Itt az egyik oldalon mindenik emeleten egy-egy háromszögű, de ablak által megvilágított fülke van a takarító eszközök vagy más efféle apróbb tárgyak elhelyezésére ; a másik oldalon pedig egy-egy closette a tanárok használatára, a kiknek ekként nem kell a tanulóknak szánt helyre menni. Miként ezen vázlatosan közölt ösmertetésből is kitűnik, az aránylag nem nagy épületnek minden egyes része kellőképen fel van használva, s az adott körülmények között az egyes szertárak, tantermek és hivatali vagy más helyiségek is elég czélszerü elhelyezést nyertek. — Egyes szakférfiak azt szokták ugyan követelményül felállítani, hogy a tantermek lehetőleg a földszintre kerüljenek. Ezen okból, de még talán azért is, mert ugy szebbnek vélik, az igazgatói lakást is a hivatali helyiségek mellé az emeletre kívánják elhelyezni. Ez a követelmény a mi iskolánkban nem érvényesült, mert a tanteremek többsége az első emeletre, sőt a legnagyobb három a második emeletre került. I)e ezt mi hiánynak nem tekintjük, helytelennek nem tartjuk; mert ily kis terjedelmű épületben, a vegytan-természetrajzi helyiségeken kiviil, melyeknek többféle okból mindenesetre földszinten van a helyük, úgyis még csak két vagy három más tanterem kaphatna helyet a földszinten, a többi pedig akkor is az első és második emeletre szorulna. Más részről meg a mi iskolánkban alkalmazott elhelyezés szerint az igazgatói lakás csaknem teljesen elkülöníthető az iskola czéljaira használt többi helyiségektől; holott azt az emeleten már nem egy könnyen lehetne keresztül vinni. Pedig ez több okból nagyon is kívánatos. Iskolánk belső beosztását mi már csak azért is czélszerünek és jónak tartjuk, mert az igazgatóság ós a tanári váró terem ugyanazon folyosóra nyilik, melyen a legtöbb tanterem, s igy az ifjúságnak is többsége van,—s mert a tanári terem ajtaja a folyosó oly pontján van, melyről egynek kivételével az összes tantermek ajtaját lehet látni, s igy az óraközi szüneteken az ifjúság magaviseletét igen könnyen lehet ellenőrizni. De azért, sem a földszinti, sem a második emeleti gyakorló, vagy kísérleti tantermekben nem marad az ifjúság magára; mert a földszinten ott van a vegytan vagy természetrajz tanára, a második emeleten pedig a szabadkézirajz és természettan tanára vagy esetleg talán a könyvtár őre is. Az épület belső berendezése is elég jó és czélszerü. Az ajtók mindenütt megfelelő nagyságúak, egy pár szertári hely kivételével kétszárnyúak, mind kifelé nyílnak, s igy a tanulók összetorlódásától még a veszély idején kimaradhatatlan tolongás esetén sem kell tartani. Az ablakok kettősek, négy-négy részre tagoltak, s mind befelé nyílók, a mi a takarítás és nyitvatartás tekintetéből rendkívül czélszerü. Mindenik ablaknak egy-egy szárnyán a szellőztetés megkönyitésére vaskeretbe foglalt és ki-, meg felfelé nyitható üveg-tábla van beillesztve. A szellőztetésről egyébiránt még más módon is történt gondoskodás. A kályhák alatt, melyek a padlót sehol sem fedik egészen, vasajtók által elzárható szellőző nyílások vannak, melyek a folyosó alatt alkalmazott csatornán az ud-