Állami főreáliskola, Debrecen, 1891
56 hevederből Thonet-féle kari kákkal. 17) 4 drb., a végén bőrrel, fent karikával ellátott mászókötél. 18) 8 drb mászó pózna 2 talpfával, pántokkal, csavarral és rugó szerkezettel 2 csoportba állitva. 19) 2 drb. nyújtó rúd Bessemer vasból, 20) 8 drb. vastok a létrákhoz és korláthoz. 21) 10 drb kigyó horog a hintákhoz és kötelekhez. 22) 8 drb. vasszög és ék a tokokhoz. 23) 1 drb. vasrúd a függőleges létrához. 24) 36 drb. vasfok a fokos árboczba. 25) 12 védőlemez a nyújtókra. 26) 3 bőrrel bevont ugró szekrény. 27) 7 drb. szij a szerek megkötésére. 28) 20 drb. horog a szerek felakasztására. 29) 2 bőrlabda. 30) 3 drb. gerenda a szerek felállításához. 31) drb. oszlop csapó lyukakkal. 32) Talpfák a falban. 33) Két nyújtó oszlop. 34) Két más nyújtó oszlop a falhoz. 35) 2 drb. vasláncz a nyújtó oszlopokhoz. — Az egész téli tornacsarnok fölszerelése, az ács munkával együtt 875 frt. 24 krba került, mely összeg Debreczen szab. kir város pénztárából fedeztetett. 5. Különböző történelmi adatok. A debreczeni főreáliskolában a jövő iskolai év kezdeten a Vlll-dik osztály is megnyílik, s akkor a tanintézet teljes főreál iskolává egészül ki A debreczeni főreáliskola történelmében egyébbiránt az uj korszak már ezen 1891 — 92. iskolai évben akkor beköszöntött, mikor a városi reáliskola, mint olyan, megszűnt, s a jogokkal együtt kötelességeit, valamint nem kicsinyelhető hivatását is az állami főreeíliskola vette át. — A nagyméltóságú vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztérium ugyanis a városi hatósággal már előbb megállapított egyesség szeriut a tanintézetet az 1891. évi szeptember 1-én állami kezelésbevette át, és Vlí-dik osztály megnyitásával az iutézet kiegészítését megkezdette; hét uj tanári állomás rendszeresítésével a városi reáliskolában működő tanári kart ujjá alkotta és erősebbé tette. Ek ként véget vetett azon ingadozó és bizonytalan állapotnak, melylyel ezen iskola, megnyitásától, 1873-tól kezdve, folytonosan küzdött. Ugyan ezen iskolai évben vége szakadt a 1 8 év óta tartó zsellérkedésnekis, mely mostanáig az iskola fejlődésének egyik elháríthatatlan akadályát képezte. — A városi hatóság ugyanis, mikor 1873-ban a főreáliskolát — az evang. ref. collegiumban 1864. óta fennálló polgári reáliskola megszüntetésével, ennek folytatásaként — megnyitotta, hirtelenében nem tudott neki alkalmas külön helyet keríteni, — éscollegium elöljáróságának szívességéből az ev. ref. főiskola épületében helyezte el, de ugyanakkor tervbe vette azt is, hogy a főreáliskola számára a