Állami főreáliskola, Debrecen, 1891

III. Az ábrázoló geometria helye az egységes középiskolában. Középiskoláink jelenleg nagy reform előtt állanak. Az egységes középiskola megteremtése lévén az általános jelszó: szakembereink már arról is kezdenek eszméket cserélni, hogy a jelenlegi kétféle középiskolában használt tantárgyak közül, melyek lennének azok, a melyeket kívánatos volna tantárgyakid az egységes középiskolában meghagyni, s melyek azok, a melyeket onnét ki lehetne zárni. Egyben valamennyien egyetértenek, s ez az, hogy az egységes középiskolában egyrészt a nemzeti nevelést képviselő tantárgyak, másrészt a rajz fokozottabb mértékben tanitassanak. A rajz a tanuló lelkének kiművelésére nemesítő hatással bir. Rajzban a tanuló munkásságának gyümölcsét szemléli, mely neki örömet és lelki megelégedést szerez, s a midőn a szépet megkedvelteti vele, egyúttal a további munkásságra ösztönzi őt. Az egységes középtanodát végzett ifjútól mindenesetre megköveteljük azt, hogy az természet után a téralakokat ugy tudja lerajzolni, hogy az előállított képek a szemlélőre ugyanazon benyomást tegyék, mint magok az eredeti téralakok. A tárgyaknak ilynemű rajzolására a tanulót az által teszszük képessé, hogy megismertetjük vele mindazon szabályokat, melyek egyrészt a képek körrajzának, másrészt a tárgyak megvilágítási viszonyainak meghatározására vonatkoznak. Ezen szabályokat részben a perspectiva, részben a klinogonális vetítés tanítja. A perspectiva alapfogalmai és szabályai jelenleg a reáliskola II. és VIII. osztályában taníttatnak. Ezen szabályok alkalmazása a II. osztályban szemlélés alapján, a VIII. osztályban körző és vonalzó segélyével, tehát graphikai uton történik. A II. osztályban előállított perspectivikus képek az eredeti alakokat teljesen visszaadják. Az egységes középiskolában a helyes rajzolás szempontjából föltétlenül szükséges a perspectivát oly terjedelemben tanítani, hogy a tanuló