Állami főreáliskola, Debrecen, 1890

14 bizottság javaslata alapján a városi bizottsági közgyűlés 1888. évi április 26-án, Iikgy. sz. a. hozott határozatával elfogadja a tanács azon előterjesztését, mely szerint a város közönsége megigéri, hogy a reáliskolai építkezés czéljára a város valamely alkalmas pontján 35.000 frt értékig telket vásárol és azon a közoktatásügyi minisztérium által készítendő terv szerint, a mai paedagogiai követelményeknek megfelelő oly iskolaházat építtet és bocsát a minisztérium rendelkezésére, mely a telek értékén kivül legfölebb 130.000 frtba kerül, — az iskolának meglevő bútorait, felszerelését és taneszközeit az iskolával együtt a minisztériumnak átadja s az iskola fentartási költségeihez évi 6000 írttal hozzájárul: ha viszont a minisztérium az iskolát, mely az ajánlat megtételekor öt osztályú volt, az állam kezelésébe átveszi, azt főreáliskolává kiegészíti s mint főreáliskolát fentartja. A városi közgyűlésnek ezen határozatát a tanács az érvényességhez megkívánt törvényes határidő eltelte után a minisztériumhoz azonnal felterjesztette. A közoktatásügyi minisztérium csak két év elteltével, 1890. évi május hó 6-án határozott a város ezen felterjesztésére. Ezért tehát bő alkalom kínálkozott a különböző találgatásokra és hiresztelgetésekre. Az ember azt hinné, hogy az oly elhatározó lépés,minta minő volt a város közönségének ezen legutóbbi határozata, a közönség bizalmát jelentékeny módon emeli. Rendes körülmények között ez ugy szokott történni. Minekünk azonban itt Dobreczenben az ellenkezőt kellett tapasztalnunk. Az 1888 - 9. évi beírások eredményéből a közönség bizalmatlanságát csaknem teljesen bizonyosnak tekinthetjük. Az előbbi évben a tanulók száma még 193 volt, ezen évben pedig már 177-re apadt le. Különösen feltűnő volt a tanulók számának apadása az első osztályban, melybe most (1888-ban) csak 44 tanuló iratkozott be, holott egy évvel előbb még 64,1886-ban pedig 74 volt ezen osztályban a tanulók száma. Az igazgató ezen feltűnő jelenségre már akkor is különösen felhívta a reáliskolai felügyelő bizottság figyelmét, midőn az 1888—89. évi beírások eredményéről jelentést tett; részletesebben azonban ennek okát csak az 1889. évi jan. 20. kelt azon előterjesztésében fejtegette, melyben épen a bizalmatlanság tovább terjedésének vagy növekedésének megakadályozása végett szükséges lépések megtételét sürgeti a felügyelő bizottságnál. Különösen felemlíti ezen előterjesz-