Állami főreáliskola, Debrecen, 1890

8 iskolába, mig azok két-három osztály végezése után, testileg eléggé megerősödnek s a kenyérkereső pályára, kereskedőnek vagy iparos tanoncznak elég alkalmasokká lesznek ; a szülők legnagyobb része pedig vagy azért, mert a régen ösmert gymnasiumokat inkább czélhoz vezetőnek gondolja, vagy azért, mert a helybeli csonka reáliskolában gyermekének taníttatására nem talál elegendő biztosítékot, olykor talán jobb meggyőződése ellenére is, a gymnasiumi taníttatást veszi igénybe. Ezek előre bocsátása után a debreczeni városi reáliskola növendékeinek számát a hazai többi reáliskolák növendékeinek számával összehasonlítván, bebizonyitottnak jelenti ki, hogy a debreczeni reáliskola, ha mostani kedvezőtlen viszonyai jobbra fordulnak főképen, ha a zsellérkedés nyűgétől megszabadul és állandó saját hajlékot kap, a hazai legnépesebb reáliskolák egyikévé lehet s bizonyosan azzá is lesz; — végre felhívja a felügyelőbizottság figyelmét azon körülményre, hogy az 1883. évi XXX. t.-cz. a reáliskolák sorsa felett nemcsak határozott, hanem azonfölül igen szép feladatot tűzött ki ezen fiatal tanintézetek számára, s ennek alapján kéri a felügyelő bizottságot, hogy az iskola függőben lévő ügyeinek rendezésére és a hiányzó osztályok fokozatos felállítására tegye meg a szükséges előintézkedéseket. Az igazgató ezen jelentését a felügyelő bizottság csak öt hónap múlva az 1»85. évi márczius 27-én tartott ülésében vette tárgyalás alá. Ezen tanácskozáson a bizottság valamennyi tagja tétovázás nélkül beösmerte, hogy a jelentésben felsorolt kedvezőtlen körülmények egytől-egyig útjában állanak az iskola fejlődésének, s hogy az akadályok elhárításáról rövid idő alatt gondoskodni kell; a jelentés adataiból arról is mindannyian meggyőződtek, hogy az akadályok elhárítása és a hiányok megszüntetése után, a debreczeni reáliskola a legszebb fejlődésnek indulhat s hogy e szerint ezen tanintézet ügyeinek rendezését és a kiegészitésre szükséges előintézkedéseket — a város anyagi és szellemi fejlődésének érdekeire való tekintetből — tovább halasztani nem szabad. Minthogy azonban - a felügyelő bizottság tanácskozási jegyzőkönyvének kifejezése szerint — „a város pénztára különösen iskolai kiadásokkal annyira tul van terhelve, hogy az iskola kiegészítését a város saját erejéből teljesíteni nem képes/' ezen czélt a bizottság ugy vélné elérhetőnek, ha az iskolát az állam a maga kezelésébe venné át. Felkéri tehát a város