Állami főreáliskola, Debrecen, 1888

5 siumi tanulók ezen előnyét legalább részben megszünteti, a vallásés közoktatásügyi nagyméltóságú minisztérium azon intézkedése, mely a latin nyelv fakultatív tanitását elrendeli és ez által a reáliskolai tanulók előtt is megnyitja a tudomány-egyetem kapuit. Igaz, hogy a tanuló a reáliskolában letett érettségi vizsgálaton kivül köteles pótlólag a latin nyelvből érettségi vizsgálatot kiállani; de megmarad azon előnye, hogy a rá nézve nem sok haszonnal járó s nem épen kellemes görög nyelv tanulását kikerüli s ezzel szemben két élő modern nyelvben szerez sokkal nagyobb járatosságot, mint a minőt a gvmnasium képes nyújtani. E két nyelv kellő mértékű elsajátítása az ifjakat oly helyzetbe juttatja, hogy alkalmuk nyílik Európa két nagy műveltségű nemzetének viszonyaival közelebbről megösmerkedni s azt saját maguk és hazájuk javára értékesíteni. A minisztériumnak ezen intézkedése azon nagy és erős falat döntötte le, mely ezelőtt a reáliskolából kikerült s modern alapokon képzett ifjúságot az életpályáknak szűk körére szorította. Mi már eme csekély időre terjedő tapasztalatok alapján is erősen híszszük, hogy a minisztérium ezen nagy jelentőségű intézkedését középiskolai oktatásunk történetében nem sokára egészen uj korszak kezdetéül tekinthetjük. Már ezen pár évre terjedő tapasztalat is meggyőződtetett bennünket arról, hogy a latin nyelv sikeres tanítására jóval kevesebb idő is elégséges, mint a mennyit most erre a gymnasiumok szükségesnek tartanak. S ha ez bizonyossá lesz, gymnasiumaink tantervét is ugy lehet átalakitani, hogy a modern uyelvek és természettudományi szakokra is több időt lehet fordítani, mint a mai gymnasiumi tantervben ezekre fordíthatnak. Harmath Gergely.