Állami főreáliskola, Debrecen, 1887
31 háznál s a gazdaságban nem sok hasznát veszik. Ez az oka, hogy a magyar nemes ifjú, midőn — „a collegiumból 24—25 éves korában kiszabadult, tehát olyan idejében, a melyben másutt, már az olyan ifjú jó deák, jó historicus, a geometriát és geographiát szükségéhez képest tudja, s jó haditiszt, s nemcsak hadi, de országos dolgot is bizhatnak reája .... a gazdaságban olyan tudatlan, mint mások; — a physikából annyit nem tud, mint a molnárja vagy a kovácsa, nem tudván csak annak is okát adni, hogy miért hinti meg az annyiszor az égő szenét. Annyi deáksága után csak azt is a tisztartójától kell megkérdezni, hogy a szőlője délre, vagy északra fekszik-é? . . . Nemhogy azt tudná, bogy miben áll az ország haszna ; de azt sem tudja, hogy micsoda országok szomszédi Erdélynek ? hogy a Maros a Tiszába foly-e elsőben vagy a Dunába? Mindezekből látjuk, hogy a nyolcz vagy kilencz esztendeig való tanulásnak se maga, se az ország hasznát nem veszi; mert a deák nyelvnek ugy vennék hasznát, ha a hadakozásról, az ország igazgatásáról és más tudományokról való könyveket olvasnának. Nem akarom ezekből azt kihozni, hogy a deáknyelv haszontalan volna, hanem csak azt mondom, hogy egy nemes embernek idővesztés annyi esztendeig csak azt a nyelvet tanulni; mivel e mellett más egyéb hasznos tudományt is tanulhatna, — egy paraszt ember gyermekinek még haszontalanabb, sjobb volna mihelyt irni és olvasni tud, azonnal valamely mesterséget tanulni; mivel a mesterségek és kereskedések hajtanak hasznot az országban". 1) íme egy nagyon jellemző nyilatkozat a magyar iskolák hiányos voltáról és arról, hogy az oktatás reformálását mennyire szükségesnek tartották némelyek már abban az időben. — Igaz, a Mikes levelei csak jóval később tétettek közzé, de azért bizonyára nem maga volt, a ki igy gondolkodott. Ezt a feltevést igazolják az 1723. évi országgyűlés alkalmával kifejezett és fönnebb ismertetett kivánatok. Részben következtethetjük ezt abból is, hogy a XVIII. századnak már az első felében is, de különösen a század vége felé, több oly munka jelent meg nálunk magyar nyelven, melyek az oskoláztatás ügyeivel, különösen pedig ennek jobbításával foglalkoznak. Hogy egyesek az iskolai nevelést már akkortájban is reálisabbá tenni óhajtották, ezt bizonyítja az is, hogy a reál irányú tanítás egyik legkiválóbb kezdeményezőjének s a hires hallei paedagogium alapitójának Franckenak a gyermekek neveléséről irt müve magyar nyelven már a század elején (1711.) megjelen s a fordító a földrajznak, történelemnek és a többi tudnivalóknak magyar nyelven történő tanításán kívül azt is sürgeti, hogy a gyermekek a magyar dolgozatok Írásában is gyakoroltassanak Szintén ily irányú törekvésre vall az, hogy habár már sokkal későbben (1771-ben), fordítóra talált Lockenak a gyermekeknek neveléséről irt hires munkája is, J) Mikes Kelemen: Törökországi levelek. Budapest, 1880. (Abafi Lajos kiadása) 14G. lap.
