Állami főreáliskola, Debrecen, 1887
27 körül, kik abban versenyeztek egymással, hogy a legkiválóbb írókat és művészeket társaságukba vonni és annak számára állandó n megnyerni képesek legyenek. A XVIII. században még az ily salonokban is nagyon felkapott lett a természettudományok iránt az érdeklődés s az e felett folytatott véleménycsere, vagy vi'atkozás. A XVIII. században a szépirodalom legkiválóbb munkásai is különös előszeretettel foglalkoztak a természettudományi és bölcseleti kérdések megfejtésével vagy tanulmányozásával. Igy nevezetesen Voltaire, 1728-ban „Letters sur les Anglais" cz. munkáját adta ki, melyben nemcsak a Locke philosophiáját, hanem a Bacon kisérleti-inethodusát és Newton optikáját és gravitatióját is fejtegeti. Utóbb midőn a tudós Chátelet Emiliával, a ki Newtonnak „Principia" czimü nagy müvét francziára fordította, Ferey-be visszavonult, ott physikai és vegytani kísérleti műhelyt rendezett be, kísérleteihez segédeket fogadott fel s a tűz természetéről, a mozgató erő méréséről értekezéseket ír és ad ki, mathematikai vizsgálódásokba mélyed, vitát kezd Buffonnal a kövült csigákról vallott nézetei felett, Marat-val pedig a physiologia kérdéseiben, s elkészíti „Traité de Plivsique" czimü munkáját. Hasonlót mondhatunk a többi azon korban élt hírneves Írókról és tudósokról is. Rousseau, mielőtt még Emiljének írásához fogott, nagy előkészületeket tett a tudományok tanulmányozása által, eljár a Rouelle cheiniai előadásainak hallgatására, s ő maga is egy „Traité de botanique" cziniű munkát szerkeszt. Montesquieunek szintén voltak a természettudományi vagy mathematikai szakba vágó dolgozatai, melyek habár nem is oly híresek és kiválók, mint többi munkái, de azért szinte számba vehetők. — A nagy zajt csinált „Encyclopaedia" szerkesztői pedig, habár más irányban is működtek irodalmi müveikkel, első sorban mennyiségtani és természettudományi működésük által tűntek fel, és értekezéseik által a tudományok hasznosítása és egyetemes terjesztése által szereztek nagy érdemeket a közműveltség gyarapításában. A tudományok és tudományos kutatások terén szerzett érdemek elösmerésében ez írókkal s más előkelőségekkel versenyre keltek a koronás fők is.— Anna angol királynő, I. György angol király, sőt I. Péter orosz czár is meglátogatják a híres hollandi természettud snak Leuwenhocknak laboratóriumát. Ez utóbbi megjelenik aRuysch ésBoerhave műhelyében is ; a nyugoti Európában tett második utazása alkalmával pedig részt vesz a franczia tudományos akadémi i egyik ülésén, sajátkezüleg javítja ki birodalmának egyik ott látott hibás térképét, és hazájába visszatérvén, felállítja a szentpétervári tudományos akadémiát, melybe utódai De 1' Isle Bernouilli és Euler hírneves mathematikusokar, illetőleg természettudósokat nevezik ki 1) ') Heller Ágost : Geschichte der Physik. II. 572. és Kambaud : Histoire de la civilisation fran^aise. (Paris, 1887.) 473—474.
