Állami főreáliskola, Debrecen, 1886

7 A közoktatási minisztériumnak fennebb idézett rendelete értelmében tehát a latin nyelv tanítása a jövő 1887—88. tanév kezdetével csak 10 főreáliskolában kezdetik ugyan meg; de — miként magából ama rendelet tartalmából is kivehető, — a miniszter a latin nyelvnek, mint rendkívüli tantárgynak, tanítását utóbb valamennyi reáliskolában szándékozik elrendelni. Ugy hiszszük azonban, hogy ezen szándék megvalósítására hatást fog gyakorolni az is, hogy a reáliskolai tanuló ifjúság mily mértékben használja fel az alkalmat ama 10 reáliskolában a latin nyelv tanulására. A minisztérium ezen elhatározása folytán ismét egy nagy lépéssel haladt előre a ráliskolák fejlődési ügye. Ezen rendelettel kiadott szabályzat ugyanis megkönnyíti a reáliskolai tanulóknak, hogy a törvény által számukra már korábban is biztosított, de bizonyos feltételekhez kötött kedvezményekkel élhessenek. Ezentúl nem lesznek a magántanulásnak bizonytalan és könnyen abba hagyható módjára utalva, ha tanulói életük negyedik vagy későbbi éveiben észreveszik, hogy hajlamot éreznek a jogi vagy orvosi pályára, és czéljuk elérése végett a latint is tanulni akarják; mert szakavatott tanártól, saját iskolájuk falai közt tanulhatják a latin nyelvet is ép ugy, mint akármely más tantárgyat. És ez nem kis nyereség. A mennyire a közönségnek a kétféle középiskola irányában kifejezésre jutott vélekedését ismerjük, mi a magunk részéről ugy tapasztaltuk, hogy a szülőknek igen jelentékeny része nem azért adja gyermekeit a gymnasiumba, mintha talán a latin nyelv iránt valami nagy előszeretettel viseltetnék és azt az igazi műveltség megszerzésének nélkülözhetetlen eszközéül tekintené; hanem csupán azért választotta, vagy választja a gymnasiumot, mert a középiskolai tanulás megkezdésekor még fejletlen gyermekének képességeit és hajlamát nem ismervén, nem tudja mire fejlődik gyermeke, — s mivel tudja azt, hogy a gymnasiumot végezett tanuló akármely tudományos pályára léphet, azért adja a gymnasiumba s nem a reáliskolába, a melyből kikerült ifjak előtt eddig még több tudományos életpálya el volt zárva. Akárhány szülőt ismerünk olyat, ki a gymnasiumban a latin nyelv tanítására fordított roppaut sok órát sokalja s időpazarlásnak tekinti, s a ki szívesen venné, ha azon óráknak fele valamely élőnyelvnek, péld. a francziának tanítására fordíttatnék; de az előbb említett okok miatt kénytelen a maga jobbnak vélt rendszerét vagy óhajtását mellőzni s az élőnyelvek tanitására több gondot fordító reáliskolák mellőzésével gyermekét a sok előjoggal felruházott gymnasiumban taníttatni. A minisztériumnak a reáliskolák érdekében közzétett ezen uj rendszabálya bizonyára nevezetes fordulatot fog képezni hazánk iskolai életében. Ezentúl már az oly szülők is, kik a középiskolai tanulás megkezdetésekor nem tudnak dönteni gyermekeik jövője felett, — bátran adhatják fiaikat a reáliskolákba, mert ha tanulni képesek és a tudományos pályára alkalmasok, a reáliskola ötödik osztályától kezdve — tehát a gymnasium-