Állami főreáliskola, Debrecen, 1885
18 Az első felelős magyar minisztérium és vele együtt az országgyűlés idő rövidsége miatt nem tehetett lényeges újítást az iskolákban a tanítás nyelvét és a tantervet illetőleg. A népiskolákra nézve uj szervezet dolgoztatott ki, a közép és felső oktatás érdekében a felekezetek küldötteivel és szakférfiakkal nehány értekezlet tartatott. A széles körű tervezést, a szép reményeket csakhamar megszakasztá a harczi zaj, a létfentartás küzdelme s végre a leigázott nemzet jajkiáltása. Az önvédelmi harcz leveretése után csakhamar kiadatott a rendelet, hogy a gymnasiumok mindenütt a bécsi „Entwurf“ szerint rendezkedjenek. E nagy szigorúsággal alkalmazott önkényes rendelet gyökeres változást hozott létre a gymnasiumok szervezetében és tanrendszerében. Voltak benne korszerű javítások, de mindezek értékét lerontá a nyíltan kifejezett németesítésre való törekvés; a német nyelv mindenütt, még az elemi iskolákban is, rendes tantárgygyá tétetett, s a hol csak lehetett a tanítás nyelve is az lett. Az Entwurf szerint a magyar nyelv csak mint anya nyelv kötelező, más anyanyelvüekre nézve saját nyelvük kötelező, mig a német az egész (osztrák-magyar) monarchiára. Ezen alapszervezet sem maradt változtatás nélkül; évről-évre jelentek meg módosító rendeletek, melyek a tanügyet ideális egyöntetűség felé igyekeztek terelni. 1855 —56-ban a nyelvviszonyok szabályozásának örve alatt a német nyelv tétetett előadási nyelvvé a felső osztályokra, a tantárgyaknak oly fokozatos beosztásával, hogy 1860-ra csak a vallás és magyar nyelv előadása maradt volna magyarnak. Ez intézkedés már messze túlhaladta az Entwurfot. 1855-től fogva már egy tanárkartól sem akartak a helytartóságok magyar nyelvű jelentéseket elfogadni, ha melléjük latin vagy német fordítás nem adatott. De a nemzet szelleme ébren volt, közönség és tanítók már tisztán tudták, mily erős védő fegyver az anyanyelv tanítása a hatalom ellenében ; a hol magyarul beszéltek, ott magyarul tanítottak is; a magyar nyelvtan, ékesszólás és irodalomtörténet kedvelt tantárgyakká lettek, mig azelőtt kevés gondot s figyelmet fordítottak rájuk. E szívós ragaszkodáson megtört a kényszerítés ereje, sőt a tanítás módjának más tantárgyaknál eszközölt javítása visszahatott a magyar nyelvtani tanításra is. A vegyes ajkú vidékeken azonban a magyar nyelv használata egy ideig vesztett erejéből. Kassán 1853-tól 1861 nov. 18-ig németül tanítottak a gymnasiumban. Selmeczbányán a magyar nyelv az 1807—8. iskolai évben kezdett taníttatni, 1845-ben a tanítás nyelve magyar lett, 1850-ben pedig német (mellékesen tót és magyar). — 1853-ban a magyar csak a magyarokra kötelező, a német vagy tót tanulóknak fakultativ. 1851 —5-től a magyart csak a magyarok tanulhatták. 1859 60-ban még csupa német tanárok tanítottak, de már 1861—2-ben magyar tanárok tanítanak, a magyar kötelező tannyelv, azonban a tót és német rendes tantárgy. 1861—2-ről már magyar értesítő kezdődik. — 1869—70-ben magyar ifjúsági önképző kör létesül.
