Állami főreáliskola, Debrecen, 1884

18 Bihar, Szatmár és Szolnokmegyéket nem oknélkül számítottuk iskolánk vidékéhez, mert e megyékből minden egyes évben voltak tanulók iskolánkban. Eléggé feltűnő az is, hogy Szepesmegyéből is az első években szintén számosan jöttek városunkba, bizonyára a magyar nyelv teljes elsajátítása végett; később azonban, mikor az iskola fejlődésében a stagnatiot észrevették, lassankint elmaradoztak. — Igaz, Mármaros- és Szilágymegyék, a melyeket részben szintén reáliskolánk vidékéül számítottunk, eddig még alig adtak ide növendéket; de amennyire utána járhattunk, azt tapasztaltuk, hogy e megyékből most még más reáliskolákban is csak egy vagy legfölebb két tanuló volt. Ezen megyékben a reáliskolai taníttatást még csak ezután lehet megkedveltetni; s még akkor is, ha majd megkedvelik, a nemzetiségi viszonyok miatt aránylag kevés reáliskolai tanuló fog kikerülni, t. i. csak a magyar ajkú városokból és a mármarosi kincstári hivatalnokok gyermekei közül. Már pedig a reáliskolai iskoláztatás megkedveltetése, főképen oly megyére nézve, a minő Mármaros, nagy jelentőségű és nagyon is kívánatos volna, épen a megyének gazdasági viszonyai miatt, melyek e megyét előbbutóbb a gyáripar fejlesztésére fogják utalni. A reáliskolai tanulóból bizonyára könnyebben válik bányász, erdész és gyáriparos, mint a gymnasiumiból. Hogy eme nagy vidék számára, egy a kor követelményeinek teljesen megfelelő, jól felszerelt és jól elhelyezett főreáliskolát felállítani elodázhatlanul szükséges, azt a fönebb elsorolt többrendbeli számadatok alapján az előbbiekben már elég meggyőzőleg kimutattuk; azt pedig, hogy ily főreáliskola a vidék egyetlen más városában sem helyezhető el oly czélszerüen, mint épen Debreczenben, bizonyítgatnunk majdnem teljesen fölösleges, elég bizonyság mostani csonka reáliskolánknak népessége, a mely nagyobb mint több nyolcz osztályú hasonló intézeté, habár a mienk sok más bajon kívül még azzal is kénytelen küzdeni, hogy egy százados hirnevü más tanintézet épületében zsellérként egy csekély szögletben kénytelen meghúzódni, s a tehetősebb testvérintézet mellett hamupipőke módjára háttérbe szorulni a város társadalmi életében. Debreczen mellett mindössze két hely jöhetne szóba a főreáliskola elhelyezése tekintetéből, t. i. Nyíregyháza és Szatmár-Németi. Amaz közelsége miatt alsó-Zemplénre talán nagyobb vonz-erőt gya-