Állami főreáliskola, Debrecen, 1884

14 Az épen most felsorolt adatokból tehát mí azt a következtetést vonjuk le, hogy Debreczen városnak mindenesetre van akkora területű és népességű vidéke, hogy itt egy-egy teljes főreáliskolát felállítani és fenntartani okvetlenül lehet, sőt szükséges is, s hogy itt, ekkora vidékről egy ily tanintézet jól is benépesülne. De azért mi koránt sem akarjuk ezzel azt állítani, hogy a reáliskolák felállításánál elégséges csupán az iskola környékének terület nagyságát és népessége számát tekinteni. Nem; mert a terület még csupán csak egy tényező. Ezenkívül még sok más körülményt is figyelembe és számításba kell venni a reáliskolák, de általában véve bármely középtanoda elhelyezésénél. — Arra nézve, hogy mely városok alkalmasak középtanodák elhelyezésére, azt hiszszük, igen sok esetben a gyermekeiket iskoláztató szülők véleménye és eljárása is nyújt némi tájékoztatást. Nem akarjuk itt vitatni, öntudatosan-é vagy véletlenül, helyesen-é vagy csak hiuságuk kielégítésére teszik a szülők, de tapasztalásból tudjuk s minden napon látjuk, hogy a kisvárosi szülő nem küldi gyermekét falusi iskolába, s a nagyvárosi nem kisvárosba, ha csak valami mellékes körülmény nem kényszeríti reá őket; — mert ugy okoskodik, hogy nem csak iskolában tanul az ember, hanem fejlett társadalmi élet mellett az iskola falain kivül müveit emberekkel való érintkezés által még talán többet. S ez ha valahol figyelembe veendő, a reáliskolák felállításánál, illetőleg a reáliskolai tanulóknál mindenesetre. Sőt a reáliskolák felállításánál hibát követnénk el, ha figyelmen kivül hagynók a fejlett társadalmi ós forgalmi élet jótékony hatását. Állitásunk igazolására felhozhatnék egy pár főreáliskola népességi viszonyait; de csak a legfeltűnőbbet a nagykállói főreáliskolát figyeljük meg. — A reáliskolai tanulók köztudomás szerint legnagyobb részben a reálirányu iskoláztatás iránt legtöbb hajlamot tanúsító városi lakosság gyermekei, különösen pedig az iparosok és kereskedők gyermekei közül kerülnek ki. S mit látunk Nagy-Kálióban? — Azt hogy az 188%. tanévben egyetlen egy tanulója volt olyan, aki a tőszomszédjában levő Nyíregyházán született, kisvárdai és szatmári születésű pedig szintén egy-egy. Az egész Szatmármegyéből, melynek pedig főképen északnyugoti része ép oly könnyen közlekedhetik Kállófelé, mint Szatmár-Németibe vagy Debreczenbe, mindössze négy tanuló volt a kállói reáliskolában. Ellenben az