Állami főreáliskola, Debrecen, 1884

11 között, minthogy nem tudják, vájjon végeztethetnék-e iskolánkban mind a nyolcz osztályt, inkább adják a gymnasiumokba. A nyolcz osztályú teljes reáliskolákban tehát az ily tanulók száma, az alsó osztály népességének növelésére, holott mi nálunk meg épen ellenkezőleg a népesség apadására tudandó be. Azaz mig most 124 tanuló van a mi ötosztályu reáliskolánkban, ha uyolcz osztályúvá kiegészíttetnék, a mostani körülmények között inkább gymnasiumba járó reális hajlamú tanulókkal, bizonyára legalább is 150 — 160-ra növekednék az alsó öt osztály tanulóinak létszáma. A másik összegezés szerint pedig mindegyik vidéki reáliskolának teljes népessége van feltüntetve, tekintet nélkül arra, hogy hány osztályú s a rangsorozat az igy kapott népességi szám alapján megállapítva. Akár az egyik, akár a másik összegezést vesszük következtetésünk alapjául, világosan láthatjuk, hogy Debreczen egy nyolcz osztályú reáliskola felállítására a hazai vidéki városok közt egyik legalkalmasabb hely. Ugyanis közvetlen miniszteri felügyelet alatt álló 20 reáliskola közt Debreczené a 13-ik. Nem is említve a sümegi, vágujhelyi, esztergomi négy osztályú alreáliskolákat, nagyobb népessége van a nagykállói, kecskeméti, dévai és lőcsei nyolcz osztályú főreáliskolákéuál. Ha pedig csak az Öt alsó osztály népességét vesszük, akkor meg a 11-ik hely illeti meg, mert ez esetben már a székely-udvarhelyi és szegedi főreáliskoláknak is elébe vág. Még kedvezőbben mutatkoznának e számok ha csak négy osztályt számitanánk, minthogy a debreczeni reáliskolából már a negyedik osztály végeztével a felső osztályok nem léte miatt tömegesen mennek át vagy a helybeli közép kereskedelmi tanodába, vagy a középipartanodába, úgyannyira, hogy 14—16 negyedik osztályú közül legtöbbször csak 2—3 lép át az 5-ik osztályba. Egyébiránt még ha nem akarnánk is hivatkozni eme kedvező népességű arányszámra, a mely pedig a debreczeni reáliskola életképességét .kétségtelenné teszi: még akkor sem lehetne kétségbe vonni azt, hogy Debreczenben egy teljes főreáliskolára okvetlenül szükség van. Ugyanis csak az ország különböző vidékein elhelyezett reáliskolák!földrajzi helyzetét kell figyelembe vennünk, azonnal meggyőződhetünk, hogy az ország mindegyik vidékének van egy-egy