Állami főreáliskola, Debrecen, 1883

I. Gelenczei Pál emléke. Nincs talán egyetlen tanintézet a magyar hazában, melyben a működő személyzet számához képest oly gyakran kellene szomorú visszaemlékezésre gondolni, mint tenni kénytelenek vagyunk mi, Debreczen szab. kir. város reáliskolájának tanári testülete. Mintha végzete volna e tanintézetnek, a gyászjelentések minden harmadik évben elmaradhatlanok; — a tanári kar, mintegy szabályszerüleg, minden harmadik' évben egy-egy szeretett, s a legtöbbször fiatal s életerős tagjának emlékét kénytelen az intézet évi E r t e s i t őjének néhány sorában megőrizni. Még alig hogy megnyilt az intézet, már is halottja volt: Divald József, a ki fiatalon az 1875. évi április 22-én hunyt el. Pár évvel utóbb az 1878. évben ismét megköveteli a halál a maga áldozatát Papp József személyében, aki mint tartalékos hadnagy, az igazgatóság többszörös sürgető felterjesztései daczára a bosnyák occupácio alkalmával hadi szolgálatra berendeltetett és többé vissza sem jött. A tuzlai ütközetben nyomtalanul eltűnt. — Még egy év sem telik el egészen, s már megint halottja van intézetünknek, midőn Pscnyeczky Nagy Sándor, az ismert franczia és angol nyelvtanok irója hagy el bennünket és költözik el az örök nyugalom hazájába. — Az 1881-ik év ujabb súlyos csapást mér a debreczeni reáliskolára: Pápai Pálnak egészen váratlanul érkezett halála által. A fiatal, 33 éves, erőteljes férfi életének egészen váratlanul mindössze pár napig tartó súlyos betegség vet véget az 1881. évi szeptember 23-án. El sem feledtük még az ő halála miatt érzett bánatot, még ki sem pihentük a sokra becsült pályatárs és szeretett jóbarát elvesztése felett érzett fájdalom nyommasztó hatását: s már ismét uj veszteség súlya nehezedett e tanintézetre s ennek tanári testületére, midőn a reáliskolának tiz éven buzgó igazgatója, a magyar tanügynek pedig majdnem egy félszázadon át szorgalmas munkása, Gelenczei Pál halála megint felújította a nálunk már csaknem állandóvá lett gyász emlékét. Nem volt egészen váratlan; — mert a két évvel előbb még testi bajt, vagy komolyabb betegséget nem ismerő és koránál fiatalabbnak látszó férfi egészsége az 1881. évben szembetünőleg kezd hanyatlani, munkakedve és élénksége lassankint tünedezik s a jó 1*