Állami főreáliskola, Debrecen, 1882

18 pádagogiai tekintetből nem tartja alkalmasnak az alsó osztályok tananyagául, minthogy tanításában a fejlettebb társadalmi és állami intézmények és az idegen államokkal való diplomáciái összeköttetések történetét mellőzni alig lehet. Ezek úgy vélekednek, hogy a 11 — 12 éves gyermek értelmi képessége csekélyebb, a társadalmi és állami intézményekre vonatkozó ismeretei sokkal szűkebb körben mozognak, mint sem ezen bonyolultabb szervezetű állami életet átérteni, fejlődését figyelemmel kisérni képes volna. Igaz, hogy a zsidó és görög történet, főkép kezdetein, egyszerűbb s a történelmi események menete is általában véve talán változatosabb s igy a gyermeknek több gyönyörűséget okozhat; de azért még nem következik, hogy a magyar történelmet is ne lehetne olyanképen előadni, hogy a gyermekek is gyönyörűséggel hallgathassák és tanulhassák. Van a mi nemzeti történelmünkben is számos olyan részlet, s található nem egy oly jellemvonás, mely kellőképen elevenséggel ismertetve nagyon is megfelel az ifjú gyermekek felfogásának, s a mig hazafias és egyéb érzelmeinek nemesbítésére szolgál, ugyanakkor képzeletét is foglalkoztatja. Ott vannak a hun-magyar hősmondák, melyek tárgyukat tekintve kellőképen értékesíthetők, ha a közlésre a gyermekies a nép mesékéhez hasonlító, egyszerű népies nyelvet használjuk. Ott a szent István és Gellért püspök alakja, a mint buzgólkodnak, fáradoznak a keresztyénség terjesztésén, s magyar nép művelődésének ügyében; ott van az Endre és Béla közt kitört viszálkodás története, Gézának és Lászlónak Salamonnal szemben tanúsított nemes lemondása s ez utóbbinak szánandó féltékenysége, a mely őt megbuktatja; ott van szent László hősies alakja. A Kálmán felvilágosultsága, Imre merész fellépte öcscse Endre ellen, IV. Béla atyai gondossága a végpusztuláshoz közel álló ország szomorú állapotában, Nagy Lajos dicsőségeskormányzata, a Hunyadi János önzetlen hazafisága, Mátyás népszerű kormányzata, mind oly tények, melyeket a legnagyobb mohósággal olvas a gyermek és a nép közül is a tanulni vágyó felnőtt; csak ne körmönfont mondatokban legyen az előadva, hanem a nép egyszerű és világos nyelvén. Ujabbkori történelmünk is akárhány oly hőst tud felmutatni főképen a török hódoltság korából, a kik a legnagyobb mértékben képesek lelkesíteni az ifjúságot. De más részről meg, mikorra ezen kor-